A temperamentumos Schäfer ke- |
Ez a diadal sem számított azonban sokat, mert a játékosok elégedetlenek voltak Akonóval, és így sikerült is "megfúrniuk", alig pár hónappal az olimpia megnyerése után már ismét Lechantre ült a kispadon. Nem sokáig: vele az ország labdarúgásának vezetősége volt elégedetlen (Lechantre szerint az egykori világsztár Roger Milla volt a "fúrója"), így májusban megint lapátra tették, és érkezett - már bevallottan ideiglenes megoldásként - a francia Robert Corfou, aki korábban csak gall amatőrcsapatoknál dolgozott. Eközben tovább folytatódott a végleges szövetségi kapitány keresése, szóba került többek között Ruud Gullit, Jannisz Matszurakisz és Claude Le Roy neve is, de végül a német Winnie Schäfer lett a befutó.
A szakember a hírnevét tulajdonképpen egyetlen klubnál, a Karlsruher SC-nél szerezte, amelynek több mint tíz éven keresztül volt az edzője, és a másodosztályból egészen az UEFA-kupa elődöntőig vezette a gárdát, leghíresebb győzelme pedig a Valencia elleni 7-0-s diadal volt. A KSC-nél olyan tehetségek kerültek ki a kezei közül, mint Oliver Kahn vagy Mehmet Scholl, de 1998-ban végül távozott a klubtól, amely azt követően egészen a harmadik vonalig zuhant. Ezután rövid ideig dolgozott a VfB Stuttgartnál és a Tennis Borussia Berlinnél is, kevés sikerrel, és 1999 márciusa óta munka nélkül volt. Most azonban lesz feladata: januárban a CAN-kupán, majd nyáron a világbajnokságon kell bizonyítania. Ha egyáltalán eljut odáig...
Korábban: