Az elmúlt hét folyamán a legtöbb játékosnak nem csak a bajnokságban, hanem a nemzeti tizenegyben is helyt kellett állnia, így az álomcsapatba is többnyire olyan focisták kerültek be, akik mindkét porondon jó teljesítményt nyújtottak. Persze volt olyan is, akinek elég volt a hét végén kiemelkedőt produkálnia ahhoz, hogy beválasszuk őt a hét világválogatottjába: ilyen például a holland Oude Kamphuis vagy az olasz Di Francesco.
(Megjegyzés: Az egeret a figurák fölé helyezve olvashat a hét legjobbjairól.)
A negyedik Európa-bajnokság elődöntőjében 1972-ben a magyar válogatott 14 komoly helyzetet dolgozott ki a szovjetek ellen, akik csak kétszer próbálkoztak, mégis 1-0-ra nyertek. Zámbó Sándor még 11-esből sem talált be, és mivel akkor még játszottak a harmadik helyért, és azon a meccsen a belgák 2-1-re győztek, érem nélkül tért haza a csapat.