Vágólapra másolva!

Bukdácsol a Videoton

1900. január 01. 00:00

Küzdelmes mérkőzésen a sérülések miatt alaposan felforgatott Videoton ellen a Haladás kétszer is vezetett, de a döntetlen igazságos.

Borsodi Liga, 26. forduló
Videoton - Haladás 2-2 (1-1)
Székesfehérvár, 1500 néző
vezette: Világi
Videoton: Végh - Tímár (Kovács B. 46.), Pomper, Vilotic, Bekő (Szalai T., 54.) - Némedi, Monye, Daniel (Tóth B., 68.), Dvéri - Földes, Terjék
Haladás: Takács T. - Kaj, Horváth, Szekér, Leandro (Németh 56.) - Somfalvi, Némethy, Halmosi - Alex, Filipovic, Preisinger (Lukács 57.)
gól: Terjék (28.), Tóth B. (84.), illetve Kaj (3.), Némethy (72.)
kiállítva: Dvéri (92.)
sárga lap: Vilotic (43.), Kovács B. (78.), Némedi (88.), illetve Preisinger (43.)

Siralmas jelenben a bíztató jövő - az optimistábbak szerint ez futballunkra is igaz, egyelőre maradjunk annyiban, hogy legalább a stadionjaink egy részére már igen. A fehérvári Sóstói stadionban is megkezdődtek az átalakítási munkálatok, a korábbi ülőhely üresen tátongott, hamarosan buldózerek takaírtják el az útból, hogy helyére egy nyolcezres fedett tribün épüljön. Szemközt vele két szektorba piros-kék székeket szereltek rohammunkával a hét közepén, ezeken ázva figyelte a forduló nyitómeccsét mintegy ezerötszáz ember. Az új stadion állítólag negyvenezres is lehet sikeres Eb-pályázat esetén - más nem is indokolná ezeket a méreteket.

Az üres lelátó, a vigasztalan eső - olyan hangulati aláfestése volt mindez a meccsnek, amelyet csak a hazaiak kezdése múlt alul. Egy elképesztően rosszul összeálló "sorfal" alatt csúszott be a labda Végh kapujába, egy teljesen lehetetlen szögből elvégzett bal oldali szabadrúgás után. Ami bánat az egyik, az persze öröm a másik oldalon, úgyhogy dicsérjük meg a gólszerző Kajt önbizalmáért és tökéletesen beváló elképzeléséért.

A tavasszal még nyeretlen Vidi hívei és játékosai aligha ilyen koreográfia szerint képzelték el a rossz sorozat megtörését a kiesőjelölttel szemben. A piros-kékek becsületére legyen mondva, inkább felpörgette, mint megbénította őket a potyagól, beszorították a Haladást, és az első félóra végén egyenlítettek is. Elévülhetetlen érdeme volt ebben az addig is legveszélyesebb hazai játékosnak, Dvérinek, aki korábban tesztelte rendesen Takács kapust, most viszont inkább passzolt - tökéletes ütemben. Terjék szép átemelése tette hibátlanná a gólt hozó akciót. Nem zuhant össze a Hali sem, a tetszetősen adogató vendégek a félidő hajrájában többször eljutottak a fehérvári kapuig, így aztán a küzdő felek ha nem is magas színvonalú, de legalább mozgalmas első negyvenöt percret produkáltak.

A másodikban mintegy tíz percig reménykedhettek a hazai szurkolók, hogy döntésre viszi a dolgot a táblázaton jóval előkelőbb helyen tanyázó Vidi (Földesnek volt két lehetősége gólszerzésre), azután viszont abban kellett reménykedniük, hogy kedvenceik megússzák újabb kapott gól nélkül. Nem úszták meg, pedig a magabiztosan játszó, széleken rendre könynedén a védők mögé kerülő szombathelyiek a legnagyobb helyzeteiket is elpuskázták. Somfalvi remekül szolgálta ki társait, vagy (miután Halmosi öt méterről sem volt képes betalálni) maga próbálkozott - eredménytelenül, mígnem újabb mosolyogtató gólt hoztak össze. Jobb oldali szöglet után a túlsó oldalvonal mellé keveredett Némethy lőtte vissza magasan a labdát, s talán maga lepődött meg leginkább, hogy a nyújtózkodó Végh keze fölött az a hálóban landolt. Nem volt szerencséje a fehérvári kapusnak ezen az estén a balról érkező labdákkal.

A fehérvári hátsó sorok bizonytalankodását később is megbüntehette volna az ekkor érthetően kontrákra játszó Haladás, de gólhelyzetből nem ment a góllövés. A másik oldalon Pomper remek felső sarkos szabadrúgásánál védett nagyot Takács, sőt, az újabb egyenlítés előtt is bravúrral hárította Tóth Balázs lövését, pechére (Terjék közreműködésével) a labda visszakerült Tóthoz, aki másodszor nem hibázott. Ezzel együtt inkább a Haladás valósította meg elképzelését a meccsen - ez persze nem feltétlenül nyugtatja meg Szentes Lázárt, a vendégek edzőjét, hiszen győzelmi esélyük is volt, és a kiesés ellen menekülve a három pont összehasonlíthatatlanul többet ér az egynél.

A meccs krónikájához tartozik még Dvéri utolsó perces piros lapja, amit szövegért kapott az élete első élvonalbeli meccsén dirigáló, s olykor utánrúgásért és mezrántásért is csak szóval büntető Világi játékvezetőtől. Ezzel együtt messze nem a bíró nyújtotta a leggyengébb teljesítményt a mezőnyben, aligha felel azért, hogy az ősszel meglepetéscsapatként aposztrofált Videoton a Sopron után újabb alsóházi csapat ellen sem volt képes győzni hazai pályán.

3. perc: szabadrúgáshoz jutott a Haladás a 16-os oldalvonalánál, Kaj éles szögből a rövid sarokra lőtte a labdát, Végh lábbal próbált hárítani, de nem járt sikerrel (0-1).

28. perc: Dvéri beívelése után Terjék szép mozdulattal emelte a labdát Takács felett a kapu jobb oldalába (1-1).

55. perc: Terjék átadását Földes óriási helyzetben, 10 m-ről lőtte a kapu mellé.

72. perc: Némethy baloldali, az alapvonal közeléből leadott beadásszerű lövése után a labda a bal kapufáról vágódott a hálóba (1-2).

84. perc: Kapu előtti kavarodást követően Terjék átadását Tóth Balázs 6 m-ről lőtte a kapuba (2-2).

92. perc: Dvéri megsértette Világi játékvezetőt, aki kiállította a fehérvári középpályást.

Somos Zoltán

Ajánlat:

Korábban:

Első tavaszi győzelmére készül a Videoton

Fórum:

Ki nyeri a Borsodi Ligát?