Vágólapra másolva!
Gellei Imre csapata eddig nem szerepelt valami fényesen ebben az esztendőben, hiszen a ciprusi nemzetközi tornán Csehország és Svájc ellen is vereséget szenvedett. Március 27-én ennél valamivel könnyebb ellenfele lesz a magyar nemzeti tizenegynek, de ma már a moldáv válogatott sem tartozik a "pofozógép" kategóriába, különösen nem a mieink számára.

A Bölények földje

A moldáv labdarúgás nem sok vizet zavart az egykori Szovjetunióban, mindössze egyetlen klubcsapat fordult meg az első osztályban. A mai Zimbru Chisinau jogelődje, a Burevesztnik Kisinyov először 1956-ban mutatkozhatott be szovjet élvonalban, és meglehetősen jól is szerepelt, hiszen a hatodik helyet szerezte meg. A klub a következő években is rendre a középmezőnyben tanyázott, igaz, 1958-tól már a Moldova Kisinyov nevet viselte, és tulajdonképpen megegyezett a moldáv válogatottal, hiszen a tagköztársaság összes tehetséges labdarúgóját összegyűjtötte.

Az egyesület végül 1965-ben esett ki a legjobbak közül, és innentől kezdve egészen 1974-ig a másodosztályban szerepelt. Akkor egy idény erejéig ismét felkerült, de a neve már Nistru Kisinyov volt - a Moldovát átszelő Dnyeszter folyó neve ugyanis moldávul Nistru. 1982-ben megint egy szezont töltött el a csapat az elitben, de később egészen a harmadik vonalig süllyedt. A Szovjetunió felbomlásakor már újra a második osztályban szerepelt az együttes, immár Zimbru Chisinau néven.

Az első önálló moldáv bajnokságot 1992-ben írták ki, és nem jelentett túl nagy meglepetést, hogy azt a Zimbru nyerte meg; a kisinyovi Bölények (mert a Zimbru szó ezt jelenti) fölénye egészen 1997-ig tartott. Ekkor a Constructorul szakította meg a sorozatot, tavaly pedig az ország történetében először nem egy fővárosi együttes lett a bajnok, hanem a Serif Tiraspol. A moldáv labdarúgás ma már korántsem olyan fővárosközpontú, mint korábban, hiszen a pontvadászatban jelenleg csak két kisinyovi együttes szerepel, amely közül az Agro az utolsó, kieső helyen áll, vagyis könnyen lehet, hogy a következő szezonban csak a Zimbru szerepel majd a legjobbak között.

Ami a válogatottat illeti, a nemzeti szövetség 1990-ben alakult meg, és a nemzeti csapat elsőként az 1996-os Európa-bajnokság selejtezőiben vett részt. A gárda a legszebb reményeket is felülmúlva rajtolt a kvalifikációs sorozatban: első mérkőzésén idegenben nyert Grúzia ellen, majd hazai pályán 3-2 legyőzte Wales gárdáját. Mielőtt azonban a drukkerek bármiféle csodában kezdtek volna reménykedni, gyorsan vissza kellett térniük a realitások talajára, hiszen a következő hét találkozót elveszítették. A kezdés mindenesetre biztató volt, hiszen végül a harmadik helyen végzett az együttes a csoportjában, megelőzve Walest és Albániát, és ehhez képest az 1998-as vébéselejtezőkön nyújtott teljesítmény kiábrándító volt, hiszen akkor nyolc mérkőzésből nyolcat veszítettek el a moldávok.

A 2000. évi Európa-bajnokság selejtezőin sem sikerült győzniük, és a következő, tétmeccsen aratott diadalra majd hat évet kellett várniuk: tavaly októberben Azerbajdzsánt sikerült legyűrniük a vébéselejtezők során. A barátságos mérkőzéseken sem remekeltek, 2000 nyaráig csak Indonézia és Málta ellen tudtak diadalmaskodni, két évvel ezelőtt viszont gyors egymásutánban Litvániát, Szlovákiát és San Marinót is megverték: ez a győzelmi sorozat azóta is egyedülálló a moldáv futball történetében.

Az első években a nemzeti tizenegyet még csupa otthon játszó futballista alkotta, ám 1995-ben már volt légiósa az országnak, a minden idők egyik legjobb moldáv focistájának tartott Serghei Clescenco ugyanis Serghei Nanival együtt akkor szerződött a holland Go Ahead Eaglesbe, Serghei Kirilov pedig a román Sportul Studentescbe. Érdekesség, hogy a többi szovjet utódállamban akkor még nem hemzsegtek a moldáv futballisták, ez csak a kilencvenes évek végére vált általánossá. De szerepelt moldáv játékos Angliában (Ion Testimiteanu Sebők Vilmos klubtársa volt a Bristol Cityben), Ausztriában (Victor Berco a Sturm Grazban töltött el egy fél szezont) és Törökországban (Serghei Epureanu a Samsunsporban futballozott) is.

A moldáv nemzeti tizenegynél egyébként február elején történt edzőcsere, a posztjáról még decemberben lemondott Ion Caras helyére Viktor Paszulko került. Ő egykor játékosként meglehetősen ismert volt, hiszen a Csernomorec Odessza, majd a Szpartak Moszkva labdarúgójaként nyolc alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban, és az 1988-as Európa-bajnokságon (amikor a Szovjetunió ezüstérmet szerzett) három mérkőzésen lépett pályára, sőt, az angolok ellen gólt is szerzett. Pályafutása végén alacsonyabb osztályú német kluboknál (az ötödik és a hatodik vonalban) dolgozott mint játékosedző. Vele 2006-ig, vagyis a következő világbajnoki selejtezők befejeztéig kötöttek szerződést.

A februári, máltai Rothmans-kupán már ő irányította a gárdát, és a moldávok ott alaposan leszerepeltek: négy együttes közül az utolsó helyen végeztek, igaz, meglehetősen tartalékos gárdával léptek pályára. A jelenlegi keretben csak két olyan focista van, aki Máltán is szerepelt: Valeri Andronoc és Alexandr Golban. Paszulko számára tehát a magyarok elleni összecsapás lesz az igazi bemutakozás, és ennek megfelelően minden légiósát meghívta. A legnevesebb futballista természetesen Pisont István és Halmai Gábor izraeli klubtársa, Serghei Clescenco, de az orosz Szaturn Ramenszkojéban futballozó Serghei Rogaciov is kiváló labdarúgó: tavaly őt választották az év játékosának hazájában.

Rogaciovot egyébként néhány magyar játékos is ismerheti, mert 1999 augusztusában pályára lépett a két ország utánpótlás-válogatottjának összecsapásán, és a moldávok az ő két góljával nyertek 2-1-re a Fáy utcában. A nagyválogatottak mérkőzésén 1-1-es döntetlen született, vagyis a moldávoknak egyelőre remek a mérlegük ellenünk. A két és fél éve szerepelt csapatból a mostani keretben Romanenco, Epureanu, Borat és Clescenco is ott van, míg az utánpótlásgárdából Catinsus, Covalenco, Barburos, Rogaciov, Ivanov és Comlionoc szerepelhet most. Ami a mieinket illeti, az A válogatottból Dárdai, az utánpótlásból pedig Bodnár, Kabát és Ferenczi maradt meg hírmondónak.

A mérkőzést március 27-én szerdán 16.45 órától élőben közvetíti a Sport1 televízió.

A moldáv válogatott kerete:

Kapusok:

Denis Romanenco

1974. november 18.

Zimbru Chisinau

Evgheni Hmaruc

1977. június 13.

Csernomorec Novorosszijszk

Hátvédek:

Valeri Catinsus

1978. április 27.

Zimbru Chisinau

Ghenadi Olexici

1978. augusztus 23.

Zimbru Chisinau

Andrian Sosnovschi

1977. június 13.

Szaturn Ramenszkoje

Radu Rebeja

1973. június 8.

Szaturn Ramenszkoje

Alexandr Covalenco

1978. július 7.

Dinamo Moszkva

Középpályások:

Serghei Epureanu

1976. szeptember 12.

Szokol Szaratov

Vadim Boret

1976. szeptember 5.

Serif Tiraspol

Stanislav Ivanov

1980. október 7.

Serif Tiraspol

Victor Comlionoc

1979. február 23.

Serif Tiraspol

Serghei Covalciuc

1982. január 20.

Karpati Lviv

Alexandr Popovici

1977. április. 9

Dinamo Bucuresti

Valeri Andronoc

Dinamo Bucuresti

Csatárok:

Serghei Clescenco

1972. május 20.

Hapoel Tel-Aviv

Serghei Rogaciov

1977. május 20.

Szaturn Ramenszkoje

Ruslan Barburos

1978. november 15.

Serif Tiraspol

Evgheni Patula

1983. március 19.

Serif Tiraspol

Victor Berco

1979. április 20.

Zimbru Chisinau

Serghei Pogreban

1978. május 13.

Tiligul Tiraspol

Alexandr Golban

1978. augusztus 3.

Arges Pitesti

Ajánlat:

Dárdai Pál influenzásan készül a moldávok ellen

Korábban:

Hrutka ismét a válogatottnál

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!