A római katolikus egyház részéről László atya, míg az MLSZ felkérésére Bognár György - éppen Simon utóda a soproni kispadon - emlékezett meg barátjáról és kollégájáról. A Sopron képviseletében Klement Tibor, míg a Fradi részéről Nagy Béla, a klub krónikása köszönt el szívhez szólóan az egykori válogatott jobbhátvédtől. Mindhárman kiemelték, hogy Simon Tibor személyében egy csupa szív játékos és tehetséges edző távozott az élők sorából.
A temetésen a vidéki és a fővárosi NB I-es klubok játékosai és vezetőedzői közül is többen megjelentek. Dunaújvárosból eljött Egervári Sándor és Lengyel Ferenc, a Vasastól az egykori ferencvárosi játékostárs, Hrutka János. Lerótta kegyeletét idősebb Albert Flórián, az olimpiai bajnok Szűcs Lajos, Nyilasi Tibor és Kiprich József, valamint Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Bozóky Imre, az MLSZ elnöke is. Rajtuk kívül jelen volt még - többek között - Pintér Attila volt ferencvárosi játékos, a Celldömölk vezetőedzője, az Újpestből Szlezák Zoltán, Tamási Zoltán, a volt liverpooli és újpesti játékos Kozma István, a Cottbusból Vincze Ottó és Mátyus János, az MTK volt holland trénere, Henk Ten Cate (jelenleg három magyar futballista edzője a NAC-nál).
A nagyszámú gyászoló sereg némi bosszúságára a nem megfelelő hangosítás miatt a távolabb állók nem hallhatták a beszédeket. A sírnál már ez utóbbival sem volt gond, így a közös imádságban és a végső búcsúban mindenki részt vehetett, amikor is több ezer torokból szakadt fel a Himnusz, majd a Szózat dallama és szövege. A 15 éves Tibor, Simon fia a szertartáson, Simon gyermekeinek anyja pedig amikor a sírba engedték a koporsót, lett rosszul.
A végeláthatatlan sorok hatalmas virágerdővel jelezték a sírhelynél, hogy Simon Tibor nem mindennapi alakja volt a magyar labdarúgásnak. A budapesti szertartással egy időben a Horvátország elleni, szerdai mérkőzésre készülő magyar válogatott a pécsi székesegyházban emlékezett meg Simon Tiborról.