Conte és Trézéguet |
Hogy mégis a Juvét tekintették a nagy favoritnak, az csak másodsorban köszönhető az újonnan igazolt focistáknak (mert azt senki sem tagadhatta, hogy Lilian Thuram, Gianluigi Buffon vagy Pavel Nedved kiváló futballisták), inkább az új szakvezető, Marcello Lippi személyének szólt a megelőlegezett bizalom, ő ugyanis korábban már mindent megnyert a Juvéval. Ennek ellenére a bajnokság elején úgy tűnt, hogy ez nem a torinóiak szezonja lesz, hiszen az első nyolc fordulóban csak három mérkőzést tudott nyerni gárda, ráadásul Lippi mesternek túl sok variációs lehetősége sem volt.
Különösen a csatársorban volt behatárolt a mozgástere, ahol Marcelo Salas sérülése után tulajdonképpen két focista játszotta végig az egész szezont: Alessandro del Piero és David Trézéguet . Ők azonban alaposan kitettek magukért, utóbbi gólkirály lett, előbbi pedig olyan sok gólt szerzett, mint eddigi pályafutása során egy idény alatt mindössze egyszer, még az 1997-98-as pontvadászatban - éppen Lippi irányítása alatt.
Az idény során a Juve szerezte a legtöbb gólt, ugyanakkor a védelme is kiváló volt, hiszen mindegyik együttes hátsó alakzata többször kapitulált. Érdekesség, hogy a Juve vetette be a legkevesebb focistát a bajnokságban, mindössze huszonkettőt, akik közül Fabián O'Neill már a bajnokság közben távozott.
Fotó: MTI |
Az Inter az utosó fordulóban bukta el a bajnoki címet |
Mindezek ellenére az Inter így is simán megkaparinthatta volna az elsőséget , hiszen még az utolsó forduló előtt is az élen állt, ám a sorsdöntő meccsen a csapat csődöt mondott, és így még a második helyről is lecsúszott. Cúper pedig elgondolkozhat azon: lehet, hogy tényleg el van átkozva? Őt ismerve persze valószínűleg nem ezen töri a fejét, hanem azon, miként erősíthetné meg úgy együttesét a következő idényre, hogy ehhez hasonló gondok ne forduljanak elő, és végre nyerhessen valamilyen címet Európában.
Az ezüstérmes pozíciót a tavalyi bajnok, az AS Roma szerezte meg, amely a Juventushoz hasonló felfogásban szerepelt, vagyis Fabio Capello csak a legszükségesebb esetekben változtatott az általa elképzelt ideális kezdő tizenegyen. Itt a legtöbb kérdőjel a csatársorban volt, illetve ott, hogy a csapatkapitány Francesco Totti fantasistaként, amolyan irányítóként futballozzon, vagy pedig a csatársorban kapjon helyet. Ez utóbbi koncepció valamivel gyakrabban lépett életbe, és valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Farkasok tízzel kevesebb alkalommal voltak eredményesek, mint az előző szezonban.
A Roma az utolsó pillanatban megelőzte az Intert, de nem tudta megvédeni a címét |
A Juve, a Roma és az Inter kiemelkedett a mezőnyből, és nem lehetett kérdés, hogy az első három helyezett csak közülük kerülhet ki, a negyedik helyért (amely még Bajnokok Ligája-indulást ér) azonban már hatalmas volt a küzdelem, és az ezért a pozícióért küzdő együttesek közül kettőnek a kiléte nem kis meglepetés volt.
Elsősorban az újonc Chievo Verona szereplése jelentett hatalmas szenzációt , hiszen a klub csak 1986-ban lépett be a profi egyesületek közé, és 15 év alatt verekedte fel magát a Serie A-ba. Ha pedig már ott volt, akkor első élvonalbeli idényében megmutatta, hogy a következetes szakmai munkával és lelkesedéssel is lehet állni a versenyt a milliárdokat költő egyesületekkel. Mindennek jutalma egy ötödik hely és az UEFA-kupa indulás lett; a nagy kérdés az, hogy a sikeres szereplés folytatódik-e, vagy a következő szezonban a csapat "kipukkad".
A Bologna végül nemcsak a Bajnokok Ligájáról , hanem az UEFA-kupáról is lecsúszott, de a hetedik helyezése így is kisebbfajta csodával ér fel. Azok után, hogy a gárda három legjobb támadója közül a fiatal Giacomo Cipriani egyetlen percet sem játszott, Thomas Locatelli a harmadik, Giuseppe Signori pedig a negyedik fordulóban sérült meg súlyosan, egészen elképesztő, hogy a csapat ilyen sokáig tudta tartani magát az élcsoportban.
A negyedik hely fájdalmasan érintette a milánóiakat |
Amikor a nyolcadik fordulóban a városi rangadón a csapat 4-2-re verte az Intert, aligha volt népszerűbb ember Terimnél, két fordulóval később mégis menesztették. Ez a döntés azóta is nehezen magyarázható, mert a negyedik helyet minden bizonnyal vele is ugyanúgy elérték volna, mint utódjával, Carlo Ancelottival - igaz, ezt bizonyítani senki sem tudja. Tény, hogy a csapatnak nem volt szerencséje a sérülésekkel, Inzaghi, Ruí Costa, később pedig Andrij Sevcsenko is kidőlt a sorból, de ilyen játékoskerettel illett volna jobb eredményt elérni.
Ugyanez persze igaz a Lazióra is, amely nem tudta kiheverni két kulcsemberének, Juan Sebastián Verónnak és Pavel Nedvednek távozását. A klub ezúttal a játékospiacon is alaposan mellényúlt, Gaizka Mendieta az utóbbi évek egyik legnagyobb csalódását okozta. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy Sergio Cragnotti ismét alaposan átgondolja magában: érdemes-e milliárdokat ölnie a Lazióba. Valószínűleg a nem mellett döntött, és így a nyáron nagy kiárusítás várható a klubnál.
A Lazio mellett az AC Parma és a Fiorentina okozta a legnagyobb csalódást , igaz, a violáktól várni lehetett, hogy nehéz dolguk lesz, ha benn akarnak maradni a legjobbak között. Az egyesület elnöke, Vittorio Cecchi Gori körüli hercehurca, illetve a pénztelenség azonban hatott a játékosokra is, így a violák búcsúztak a Serie A-tól. Mindezt a Parmának sikerült elkerülnie, sőt, a pármaiak még az olasz kupát is megnyerték, vagyis tulajdonképpen jól zárták a szezont, bár nem valószínű, hogy a drukkereik is teljesen így vélekednek.
Rekordok, érdekességek
A hét olasz újság (La Gazzetta dello Sport, Corriere della Sera, Corriere dello Sport, Il Giornale, Il Messaggero, La Stampa, TuttoSport) osztályzatai alapján felállított posztonkénti rangsor (minimum 17 mérkőzés) legjobbjai:
Kapusok:
1. Manninger (Fiorentina) 6,40
2-3. Antonioli (AS Roma) és Frey (AC Parma) 6,39-6,39
4. Guardalben (Piacenza) 6,34
5. Buffon (Juventus) 6,33
Hátvédek: 1. Samuel (AS Roma) 6,47
2. Ferrara (Juventus) 6,39
3. Nesta (Lazio) 6,33
4. Cafú (AS Roma) 6,26
5. Panucci (AS Roma) 6,24
Középpályások:
1. Corini (Chievo) 6,49
2. Doni (Atalanta) 6,46
3. Marcos Assuncao (Roma) 6,44
4. Émerson (AS Roma) 6,40
5. J. Zanetti (Internazionale) 6,35
Csatárok:
1. Totti (AS Roma) 6,61
2. Montella (AS Roma) 6,60
3. Vieri (Inter) 6,57
4. Mutu (Hellas Verona) 6,38
5. Cassano (AS Roma) 6,37
A legjobbak (a Gazzetta dello Sport átlagosztályzatai alapján):
1. R. Baggio (Brescia) 7,25
2. Totti 6,75
3. Corini (Chievo Verona) 6,66
4. Vieri 6,64
5. Montella 6,56
6. Orlandoni (Piacenza) 6,55
7. Liverani (Perugia, Lazio) 6,50
8. Frey 6,47
9. J. Zanetti 6,45.
A bajnokság álomtizenegye (az Optaindex szerint):
Antonioli - J. Zanetti, Ferrara, Fresi (Bologna), Pessotto (Juventus) - Nedved (Juventus), Totti, Corini (Chievo Verona), Doni - Del Piero, Vieri.
Az Olasz Futballedzők Szövetsége által választott álomcsapat:
Buffon - Panucci, Nesta, Samuel - J. Zanetti, Émerson, Corini, Totti, Candela (AS Roma) - Vieri, Trézéguet.
A büntetőterületen belül a legtöbb gólt szerezte jobb lábbal:
Hubner 17
Di Vaio, Muzzi 11-11
Del Piero 10
Maniero 9
Corini (Chievo Verona), Crespo, Sevcsenko 8-8.
A büntetőterületen kívülről a legtöbb gólt szerezte jobb lábbal:
Doni 5
Marcos Assuncao (AS Roma) 4
Del Piero, Hubner, Mutu (Hellas Verona), Sztankovics (Lazio) 3-3.
A büntetőterületen belül a legtöbb gólt szerezte bal lábbal:
Vieri 11
Trézéguet 9
Di Vaio 7
C. López (Lazio), Marazzina 6-6.
A büntetőterületen kívülről a legtöbb gólt szerezte bal lábbal:
Cruz (Bologna), Lamouchi (AC Parma), C. López, Recoba (Internazionale), Scarchilli (Torino), Signori (Bologna) 2-2.
A legtöbb gólt fejelte:
Trézéguet 10
F. Inzaghi (AC Milan), Vieri 6-6, Bazzani (Perugia), Fresi (Bologna), Maniero, Montella (AS Roma), Toni (Brescia) 5-5.
Domján Tibor
Ajánlat:
Korábban:
Fórum: