Lipcseit csütörtök délben, útban Reykjavik felé, a frankfurti repülőtéren értük utol egy rövid telefonbeszélgetés erejéig.
- Négy év mellőzés után mennyi esélyt látott arra, hogy visszakerüljön a válogatottba?
- Ha hiszi, ha nem, biztos voltam abban, hogy leszek én még válogatott. Amikor először léptem pályára a nemzeti tizenegyben, azt a célt tűztem ki magam elé, hogy 25 fellépésig meg sem állok, majd az 50 válogatottság lett a nagy álmom. Jelenleg 39 szereplésnél tartok, vagyis az álomból könnyen valóság lehet, aminek pesrze nagyon örülök, s ha rajtam múlik, meg is lesz a félszáz fellépésem.
- Újbóli kerettegságában mekkora szerepe van annak, hogy a Fradiban úgy tűnik, Garami József megtalálta a képességeinek megfelelő posztot, ráadásul a zöldeknél Kapic sok terhet is levesz a válláról a középpályán?
- Egyértelműen ennek köszönhetem a visszatérésemet a válogatottba, hiszen míg korábban rendre visszavezényeltek a hátsó sorokba, s leginkább védekeznem kellett, addíg Garami Józsefnél a játékomban 60-40 százalék az arány a támadások javára. Mondanom sem kell, ez igazán testhez álló feladat számomra, s való igaz, Kapiccsal is remekül megértjük egymást a Fradiban. Remélem, mindezt a válogatottban Dárdai Palival párban szintén meg tudjuk valósítani.
- Vagyis hasonló taktikai feladatot kap Izlandon is, amit a Fradiban megszokott?
- Igen, s bízom abban is, hogy sikerrel járunk Izlandon, ezáltal a svédországi Eb-selejtezőn is pályára léphetek. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz könnyű a reykjavíki meccs sem, hiszen az északi stílus ellen végig koncentrálni kell, s mindez fokozottan igaz az izlandinál képzettebb svéd együttesre.
- Elsősorban miben bízhatnak a magyar szurkolók az Eb-selejtezőkön?
- Abban, hogy végre állandósul a keret, kialakul az alapcsapat, s ha kinevetnek, ha nem, én úgy érzem, sikeresen szerepelünk majd az Eb-selejtezőkön. Reményeim szerint már a stockholmi kilencven percen is, igaz, előbb Izlandon kell bizonyítanunk, hogy nem a levegőbe beszélek.
Bánki József