Eufória Ausztriában és Svájcban az UEFA-döntés után

A svájci és osztrák lapok pénteken kitörő örömmel számoltak be arról, hogy a két ország közösen elnyerte a 2008-as labdarúgó Eb rendezési jogát: a kommentárok egyetértenek abban, hogy a pályázatok közül ez a páros tette technikailag a legjobb ajánlatot, s az esemény lebonyolítása mindkét ország labdarúgósportja és gazdasága számára impulzust jelent majd.

A tudósítások egybehangzóan bírálták a döntési mechanizmus kevéssé átlátható voltát. A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap azt írta: a jelek szerint a döntnökök integritása kétségbevonhatatlan, de egyesek hozzáértését illetően már felmerülhetnek kételyek. Nem jó, hogy nem tudni, mely pályázatok jutottak a győztes mellett az utolsó körbe. A cikkíró rámutatott: az európai futballpiac bővítése Kelet felé erős gazdasági érv lett volna amellett, hogy az Eb-t Oroszországnak, Magyarországnak vagy Dél-Kelet-Európának adják. Az UEFA azonban úgy ítélte meg, hogy az időpont még nem kedvező arra, hogy egy ilyen igényes projektet egy átalakulóban lévő országba vigyenek. Ennek ellenére azonban abból kell kiindulni, hogy az európai labdarúgás jövője Keleten lesz - írta a tekintélyes svájci lap, amely zürichi rovatában a döntés kapcsán örömünnepről számolt be.

"Igen! Megcsináltuk!" - hirdeti öles betűkkel a Blick, s máris rögtönzött számvetést végez: a világ harmadik legnagyobb sporteseménye - amelyben ottani részről Bern, Basel, Zürich és Genf érintett - 2,5 milliárd frankba kerül majd. A jegybevétel várhatóan 170 millióra rúg, 10 ezer újságírót és 400 ezer turistát várnak, a közvetítést pedig 300 országban láthatják. Thomas Helbling svájci projektigazgató egyébként bejelentette lemondását Ralph Zloczower szövetségi elnökkel való nézeteltérései miatt. Utódja a "Mr. Eb"-poszton Adolf Ogi, egykori politikus, vagy René C. Jäggi, a német FC Kaiserslautern népszerű klubelnöke lehet. A lap részletesen taglalja a szavazás menetét, melynek értesülése szerint az utolsó körében Magyarország 9-3-ra "kapott ki" az alpesiektől. Ami pedig a belépők árát illeti, várhatóan 70 és 380 frank között ingadoznak majd. A kandidálás egyetlen gyenge pontja a Zürich nyugati részén építendő stadion, melyről jövőre népszavazás dönt.

A Tages-Anzeiger karikatúrája a következő teendőket sorolja fel: sok új pénztárat építeni, pénztárcákat bővíteni és megfelezni a hotelszobákat. A liberális újság szerzője külön fejezetet szentel a magyarok várakozáson felüli szereplésének, és David Will skót tiszteletbeli UEFA-tagra hivatkozva fantasztikusnak és mélyen meghatónak nevezi a prezentált anyagot.

A bécsi Die Presse címoldalán azt az értesülést közölte, hogy a svájci-osztrák pályázat az utolsó fordulóban 9-3-ra "győzött" Magyarországgal szemben. A lap egyébként újra ismerteti a várt jótékony gazdasági hatás mértékét azzal, hogy Ausztria közpénzekből finanszírozza a rendezvényt, s erre 110 millió eurót fordít, amelytől háromszoros megtérülést vár, különösen a felbecsülhetetlen reklámbevételekből, valamint az építőiparban és az idegenforgalomban jelentkező forrásokból. A lap azonban külön kommentárban arra is felhívja a figyelmet, hogy a pályázatban szereplő adatokat most készpénzre kell váltani, s ez még mindig sokkal könnyebb lesz, mint a mostani helyett kialakítani egy versenyképes válogatottat, hiszen épületeket könnyebb felhúzni, mint tehetséges focistákat találni és képezni.

A szintén bécsi Der Standard is úgy tudja, hogy a magyarok voltak a legerősebb ellenfelek, s végül 9-3-as győzelmet aratott az osztrák-svájci pályázat. A sok elhangzott nyilatkozat közül a lap Wolfgang Schüssel kancellárt és Alfred Gusenbauert, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnökét idézte, ők mindketten főleg az osztrák labdarúgás fejlődését remélik a döntés nyomán.

A Kurier is arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek után már csak egy dolog hiányzik: az osztrák futballnak öt és fél éve van a felkészülésre, hogy ne blamálja magát saját hazájában. Egy másik kommentárjában a lap úgy véli: a jelek szerint köszönet illeti Angel Maria Villart, az UEFA alelnökét is, amiért az eredeti tervekkel ellentétben nem a továbbjutókkal kezdte a szavazási procedúrát, hanem a kimaradókkal, s így történt, hogy az osztrákok által legveszélyesebbnek tartott ellenfelek - a skót-ír kettős, Oroszország, továbbá Horvátország és Bosznia-Hercegovina már az első körben kiesett.