A hirtelen halálnak is nevezett eddigi szabály értelmében, amennyiben a rendes játékidő után döntetlen volt az eredmény, a hosszabbításban az első gólt elérő csapat győzött. Az ezüstgólnál a következő szisztéma lép életbe: ha a ráadás első tizenöt percében születik találat, a játékrészt befejezik, egyenlő állás esetén azonban folytatódik a meccs, és ugyanez vonatkozik a második tizenöt percre is. Döntetlen után továbbra is a tizenegyesek döntenek.
Az UEFA szerint az új rendszer igazságosabb a réginél és így a szurkolói rendbontások egy részének is elejét lehet venni. Sok esetben ugyanis az aranygól pillanatában a nézők azonnal berohantak a pályára.
Az aranygólt az 1996-os angliai Európa-bajnokságon vezették be. Az első ilyen találat Oliver Bierhoff nevéhez fűződik, aki a döntő hosszabbításában, a kilencvenötödik percben lőtt a hálóba, ezzel Németország szerezte meg az aranyérmet Csehország ellen.
A 2000-es, holland-belga közös rendezésű kontinenstorna fináléja szintén így dőlt el: David Trezeguet százharmadik percben esett találatával nyertek a franciák az olaszok ellen. A későbbi győztes válogatott az elődöntőben is aranygóllal diadalmaskodott, Zinedine Zidane tizenegyesével búcsúztatta Portugáliát.