Korábban az utánpótlás-nevelés hanyagolásának anyagi vonzatai is voltak, másként: elsősorban a gyerekeken akartak spórolni az elöljárók, vagyis főként a sportágban élők egzisztenciális félelme miatt hiúsultak meg a legjobb elképzelések is. Másra ugyanis nem lehet gondolni, amikor néhány klubnál milliós nagyságrendű összegek púposították a zsebeket, miközben az utánpótlásedzők fizetése a létminimum környékén mozgott. Ahogy a sportág berkeiben mondják: a sok "zsebibaba" között elveszett a gyermek. Szomorú, egyben száraz statisztikai adat: az elmúlt években egyre kevesebb gyermek akart futballozni, inkább hamburgerrel a kezükben órákat ültek a számítógép előtt. Az sem segítette a sportág fejlődését, hogy a kirakatban, azaz, az élvonalbeli csapatainknál is csupán a háztáji bajnokságban lehetett örvendeni egy-két izgalmas meccsnek. A nemzetközi porondon az eredmény zéró, vagyis példaképeket nehezen választhattak maguknak a fiatalok.
Az utóbbi időben azonban mintha megmozdult volna valami. Köszönhető ez elsősorban az MLSZ által preferált Bozsik-programnak, amelynek második fejezete már kifejezetten az UEFA útmutatása alapján működik. dr. Mezey György vezetésével kidolgoztak egy olyan programot, amely, ha a jövőben működik, egyetlen tehetséges futballista sem tűnhet el a sportág számára lakjon a gyerek akár az ország legtávolabbi falujában is. Több mint ezer instruktor segíti ugyanis az MLSZ utánpótlás vezetőinek munkáját, így a múlttal ellentétben, nem a klasszikus tehetségkutatók vonatoznak le néhány "pengés" ifjúért vidékre, hanem az említett instruktorok által, házhoz hozzák őket. Az edzőtáborokban aztán Both József útmutatása alapján szakképzett és nem mellékesen komoly játékosmúlttal rendelkező szakedzők foglalkoznak a talentumokkal a háromnapos edzőtáborok során.
Ez ügyben látogattunk ki a Népligetbe is, ahol megszólaltattuk a szövetségi edzőket, akárcsak további szakembereket, akiknek évek óta rálátásuk van a honi utánpótlás helyzetére. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak miként működik a Bozsik-program II., és akadnak-e olyan tehetségek, akikkel néhány év múlva akár a válogatottban is találkozhatunk.
Nyilasi Tibor, a Ferencváros hajdani válogatott klasszisa, jelenleg az MLSZ utánpótlás szakmai felügyelője:
"Az elitképzés egyelőre erős kifejezés az esetünkben, de a végső cél ez. A gyerekek több szűrőn keresztül jutnak el a kiválasztásig, s csak ez után kapnak meghívást a korosztályos válogatottak edzőtáborába. Rendszerben gondolkodunk, s megszűnt az a gyakorlat, hogy a rutinos tehetségkutatók járják a pályákat, most már az ország különböző pontjain az instruktorok feladata az ügyesebb gyerekek feltérképezése. Később a fiataloknak nagyon kemény gyakorlati és elméleti teszteken kell megfelelniük, csak ezt követően kerülhetnek a válogatott közelébe. Mi megtanítjuk nekik a futball ábécéjét, amihez ők a saját kreativitásukat adják hozzá. Ebben a képzésben nincsen Cooper-teszt, nem futnak hatalmas távokat a gyerekek, hanem a korosztályuknak megfelelő taktikai és technikai felkészítést kapnak, ám abból bőségesen. A személyiségfejlesztő program is része a felkészítésnek, hiszen a jövőben le kell számolni a magyar labdarúgók kisebbrendűségi komplexusával. A külföldi csapatok ellen is bátor, optimista személettel kell pályára lépniük, elvégre korábban sem a képességeikkel volt gond elsősorban. Kötelességünk rádöbbenteni mindenkit az utánpótlás fontosságára, erre nem szabad sajnálni a pénzt. Igazságos kiválasztásra van szükség, hogy a legeldugottabb tanyán se vesszen el egyetlen tehetség sem a sportág számára."
Kereki Zoltán, a magyar válogatott egykori kiváló beállósa, a Bozsik-program jelenlegi igazgatója, az MLSZ osztályvezetője:
"A jelenlegi utánpótlásunkban minden korosztályban akad 4-5 olyan tehetség, akik nemzetközi szinten is megfelelnek, de gyorsan hozzáteszem, ez a szám kevés. Sajnos az utóbbi években nagyon kevés gyerek választotta a futballt, pedig a mennyiség összefügg a minőségi jövőnkkel. Szerencsére a Bozsik program jól beindult, egyre több fiatal futballozik, ez jó hatással lehet az eredményekre is. Ugyanakkor a jelenlegi állapothoz képest legalább kétszer ennyi gyerek kellene a sportágnak, persze ehhez hosszabb távon finanszírozni is szükséges lenne az utánpótlását. Mindenesetre biztató, hogy akadnak nagyon tehetséges fiataljaink, közülük a legrövidebb időn belül az MTK-ból Kanta József és Rodenbücher robbanhat be az élvonalba. Az viszont már korántsem örömteli, hogy csak lassan tisztul a magyar labdarúgás közege, márpedig a játékos akkor lesz profi, ha maga körül is csupa profi vezetőt lát."
Sarlós András, az ÚTE egykori remek védője, az Újpest FC Fót jelenlegi vezetőedzője, aki tavaly még az U 17-es válogatott szövetségi edzőjeként tevékenykedett:
"Nem teljesen megnyugtató nálunk az utánpótlás helyzete. Kevés ugyanis az igazolt labdarúgó, kevesen futballoznak vidéken, sorra szűnnek meg a kisebb klubok, s akik nem kerülnek időben a nagyobb egyesületekbe, például az MTK-hoz, az FTC-hez, vagy az Újpesthez, könnyen eltűnhetnek a sportágból. Kevés a pálya is, és rosszak a feltételek. Hiányoznak a példaképek, mint amilyen annak idején Bene, Albert, Varga volt a gyerekek számára. Manapság sokkal több Illés Bélára lenne szükség, hogy mintát kapjanak a fiatalok, igenis van lehetőség a szürkeségből való kitörésre. A Bozsik-program remek elképzelés, ám attól félek, hogy akikkel végre-valahára megszerettetik a futballt, nem lesz hova igazolniuk, mivel mennyiségileg betelnek a játékoskeretek. Gond lehet még a távolság is, hiszen a vidéki srácoknak el kellene hagyniuk megszokott környezetüket, s a továbbtanulást is illene megoldani. Nagy kérdés továbbá, miként tudják felvenni és versenyeztetni a klubok ezeket a gyerekeket."
Szokolai László, az FTC hajdani gólvágója, az 1987-es korosztály válogatott szakvezetője:
"Eddig közel 1500 gyereket teszteltünk, s közülük a szigorú szűrőket követően 45-en maradtak a bővebb keretben. A Bozsik-program II. átfedi az országot, naponta kapom a telefonokat az instruktoroktól, akik folyamatosan járják az országot, és céltudatos kiválasztással küldik nekünk a gyerekeket. A 6 és 12 éves korosztályt például teljesen feltérképezték. Ki merem jelenteni, a Bozsik-programhoz hasonló a világon nincs, jelenleg az instruktorokkal együtt 1200 edző dolgozik az ügyért."
Bánki József