Gellei: Kaptunk még egy lehetőséget a sorstól

A magyar labdarúgó-válogatott nagyon fájdalmas, 3-1-es vereséget szenvedett a Lettország elleni, rigai Európa-bajnoki selejtezőn, de a kudarc ellenére még odaérhet a pótselejtezőt érő második helyre. Gellei Imre szövetségi kapitány szerint csapata még egy utolsó lehetőséget kapott a sorstól, amellyel október 11-én, Lengyelország ellen élni is szeretne. Szabics Imre, a válogatott támadója bevallotta: ő már egy döntetlennek is örült volna, s úgy véli, a svédek kisegítik majd a magyar csapatot egy lettveréssel, azaz nekünk "csak" győznünk kell a lengyelek ellen.

Ahogy csoportmásodikok lehetünk, de ne

A 3-1-es vereség után nem csupán lehangoltan, hanem holtfáradtan érkezett haza a lettországi selejtezőről a magyar válogatott, hiszen a küldöttség gépe hajnali négy órakor landolt Ferihegyen. A légiósok ugyancsak ásítozva utaztak állomáshelyükre, Dárdai és Király Berlinbe, Lőw Cottbusba, Lisztes Brémába, Fehér Csaba a hollandiai Bredába, Fehér Miklós Lisszabonba, míg Gellei Imre szövetségi kapitány a Napkelte műsorába, Gyárfás Tamás "vallatószékébe" volt hivatalos reggeli nyolc óra tájékában. A csalódást keltő eredmény és játék után azonban még maradt reménye a magyar együttesnek, hiszen amennyiben október 11-én sikerül legyőzni Lengyelországot és a lettek nem nyernek Svédországban, úgy a mieink várhatják a pótselejtezőt.

Hiába tartjuk az utóbbi időszak legreményteljesebb válogatottjának a mostanit, az árnyékát ez a gárda sem tudta átlépni Rigában. A kezdeményezőkészség dicséretes, a kombinációs viszont csapnivaló. Ráadásul a védelmünk lassúsága hamar kiütközött, így aztán kockázatosnak ígérkezett a saját 16-osára szorítani az ellenfelet, ráadásul ez a letteknek kifejezetten hasznára is vált, mivel gyorsabb futballistákkal rendelkeztek a csatársorban. Ugyanakkor érthető, hogy döntésre akarta vinni az ügyet a magyar csapat az utolsó csoportkör előtt, ám újfent kiderült, felállt védelem ellen kevés az ötlet az együttes játékában.

A centrumban Fehér Miklós, Szabics és Gera olykor egymás sarkát taposta, ellenben a széleken alig vezettünk akciókat. Fájdalom, kidolgozott ziccerünk Lisztes gólját kivéve nem is akadt a 90 perc során. Vita nélkül nyertek a lettek, a magyar gárda pedig kapott még egy lehetőséget a sorstól. Az említett hajnali érkezés miatt egyébként volt, aki inkább nem feküdt le aludni, akadt, aki kiment klubcsapata edzésére is, a keret zöme azonban álomra hajtotta a fejét.

Gellei Imre szövetségi kapitány nem tartozott az utóbbiak közé, sőt a kudarc ellenére szívesen beszélt az [origo]-nak a szerda esti mérkőzésről. "Olyan mérkőzés volt, amelyen kockázatot kellett vállalni, ezáltal fel is vállalom, hogy támadó taktikával küldtem pályára a csapatot, mivel nem akartam az utolsó, lengyelek elleni meccsre hagyni a döntést" - kezdte a kapitány. "Az első fél órában kapujukhoz is szegeztük a letteket, letámadásaink sikerültek, folyamatosan nálunk volt a labda, a hazaiak első találata azonban mindent megváltoztatott. Ráadásul ez nehezen emészthető gól volt, hiszen mi rúgtunk szabadrúgást, amiből a lettek indították a góllal végződött kontrát, arról nem is beszélve, miként vezethette háborítatlanul hatvan méteren keresztül a labdát a hazai center. Mivel kaptunk még egy lehetőséget a sorstól, Lengyelország ellen nincs más választásunk, nyernünk kell. Amennyiben ez nem sikerül, talán nem is érdemeljük meg a pótselejtezőt."

A rigai fellépésen ezúttal Szabics Imre is vergődött a "colos" lett bekkek között, érdeklődésünkre a stuttgarti center a VfB délutáni edzése előtt a következőket nyilatkozta. "Hiába volt sokkal többet nálunk a labda, sajnos szinte helyzet nélkül játszottuk le a meccset. Nincs mese, elöl megállt a tudományunk. Nem tagadom, nagyon el vagyok keseredve. Őszintén szólva a meccs előtt nem is értettem, hogy miért olyan biztos mindenki a sikerben, mondtam is az egyik társamnak, én megelégednék a iksszel is, így ugyanis a lengyelek ellen odahaza elég lenne a döntetlen. Most már viszont nem a mi kezünkben van a sorsunk, illetve mégis, hiszen nyernünk kell a lengyelek ellen, mivel a svédek, azt hiszem, presztízsből sem engednék, hogy a lettek hazai pályán legyőzzék őket."

Bánki József