Még több közpénzt kér a magyar futball

Több állami pénzt kell a labdarúgásba invesztálni - ebben egyetértettek a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Magyar Labdarúgó Liga vezetői a sportújságíró szövetség (MSÚSZ) által rendezett fórumon, Tápiószentmártonban. Az Európa-bajnoki selejtezőkön elbukott válogatott kapcsán felmerült Gellei Imre szövetségi kapitány távozásának kérdése is, erről várhatóan novemberben dönt az MLSZ elnöksége.

Az MLSZ részéről Bozóky Imre elnök, Berzi Sándor főtitkár, valamint Szieben László, az MLL ügyvezetője is kiemelte, hogy növelni kell az állam szerepét a sportágban. Elhangzott: gyakorlatilag kormányváltásonként új életet kell kezdeni. A Bozsik-program akadozik - a rendelkezésre álló összeg legfeljebb heti két testnevelési óra megtartására elég -, az elmúlt években 1200 klub és sportegyesület szűnt meg, 600 pályát zártak be, folyamatosan csökken a játékosok száma.

Míg az ötmillió lakosú Norvégiában több mint 500 ezer hivatásos futballista van, idehaza 97 ezret tartanak számon. Izlandon minden 13. lakos labdarúgó, ennek alapján Magyarországon 750 ezer profi játékos lehetne.

Bozóky Imre úgy vélte, 13 év alatt egyetlen kormánynak sem sikerült működő sportfinanszírozási rendszert kidolgozni, az államnak nincs átfogó sportágfejlesztési koncepciója az utánpótlás területén.

Berzi Sándor ehhez hozzátette: az idén az MLSZ-nek négy eseménye volt a Puskás Ferenc-stadionban, ezekért összesen 45 millió forint bérleti díjat fizettek ki, és 23 millióra rúgtak a rendezési költségek. Szieben szerint, ha csak 3000-5600 néző látogat ki egy meccsre, akkor az állam a teljes bevételt elviszi.

A problémák megoldására szóba került, az MLSZ hamarosan tárgyal a Pénzügyminisztériummal arról, hogy a sportjellegű szerencsejátékok adóját a labdarúgásba forgassák vissza. Az UEFA-tól egymillió svájci frankot kap a szövetség grundfejlesztő programra.

A válogatott Eb-selejtezőbeli szereplése - Magyarország csak negyedik lett csoportjában, mindössze San Marinót előzte meg - kapcsán Bozóky úgy fogalmazott: nem tartja teljes kudarcnak az elmúlt két évet. Hozzátette: a legjobb játékosok kaptak bizonyítási lehetőséget a válogatottban. Gellei Imre szövetségi kapitány megbízatása az év végén lejár, az MLSZ elnöksége az edzőbizottság és az edzőközpont vezetőinek meghallgatása után dönt sorsáról.

A kapitány úgy vélte, nem követetett el elvi hibákat az Eb-selejtezők alatt. "Sajnos, nem sikerült megtalálni a védelem egységét, a kulcsjátékosok közül hosszabb-rövidebb ideig hiányzott Gyepes Gábor, Urbán Flórián, Fehér Csaba és Lőw Zsolt" - mondta Gellei.

A pénzügyekkel kapcsolatban Szieben a sajtóban megjelent hírekre reagálva cáfolta, hogy a ligának pénzügyi gondjai volnának. "Az eredeti 192 millió forintos költségvetést 130 millióra csökkentettük, jelenleg nincs hiány" - szögezte le.

Demján Sándor hétfőn lemondott ligaelnök jövőbeni szerepléséről úgy vélekedett, nem várható, hogy bármely klubnál tisztséget vállalna.

Berzi Sándor szerint az MLSZ-nél az okoz hiányt, hogy az utóbbi években a sportágban meghatározó válogatottak azt a gyakorlatot követik, miszerint vendégjátékukért a bevétel és a közvetítési jogok bizonyos százalékára tartanak igényt. Így például az MLSZ nem rendelkezhetett tavaly a spanyolok budapesti mérkőzésén ezzel az összeggel, ami körülbelül 150 millió forintos kiesést jelentett, ezt még nem sikerült kigazdálkodni.

Pozitív kezdeményezésről számolt be Kű Lajos, az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmes csapat tagja. Szeptembertől összmagyar diákbajnokságot rendez az Aranycsapat-alapítvány a Kárpát-medencében, a döntő jövő júniusban lesz az FTC-pályán. A szervezők reményei szerint később ilyen sorozatra más sportágban, így kosárlabdában, kézilabdában és atlétikában is sor kerülhet.

A fórumon az MLSZ és a MSÚSZ meghosszabbította együttműködési szerződését.