Grúziát a 2-es számú vb-selejtezőcsoportban éppen Bisovec szülőhazájával, Ukrajnával, továbbá Dániával, Törökországgal, Görögországgal, Albániával és Kazahsztánnal sorsolták össze.
Az új kapitány játékosként négy szovjet bajnoki címet szerzett a Dinamo Kijevvel, amelyben 1964 és 1973 között futballozott. A szovjet válogatottban 40 mérkőzésen szerepelt, s 15-ször volt eredményes.
Edzőként több orosz és ukrán csapatnál ténykedett, legnagyobb szakmai sikerét a szovjet olimpiai válogatott szakvezetőjeként érte el 1988-ban, amikor is az általa irányított gárda aranyérmet nyert a szöuli ötkarikás játékokon. Nem volt viszont sikeres orosz szövetségi kapitányként, mely posztot 1997 júliusa és 1998 decembere között töltötte be.