A Hertha BSC a szezonnak (szokás szerint) nagy tervekkel vágott neki, és az előjelek egyáltalán nem utaltak arra, hogy ilyen katasztrofális szereplés következik majd: a vezetőség igyekezett posztra igazolni, így aztán Huub Stevens edzőnek nem kellett sok új embert beépíteni a csapatba, és a játékoskeret is megfelelő erősségűnek tűnt ahhoz, hogy a gárda ott legyen az élmezőnyben.
Ebből azonban semmi sem lett, a berliniek fokozatosan csúsztak egyre lejjebb a tabellán, ám a szinte teljhatalommal rendelkező menedzser, Dieter Hoeness a végletekig ragaszkodott az edzőhöz, hiszen Stevens elküldése az ő személyes kudarca lett volna. A Werder Brementől a kupában elszenvedett 6-1-es vereség után azonban már ő sem várhatott tovább, Stevens szerződését felbontották, és a kispadra az addigi pályaedző, Andreas Thom került, akiről sokan azt gondolták (így lapunk is), hogy egészen a szezon végéig marad a csapat élén.
Hogy mégsem így történt, az annak köszönhető, hogy a sok edző közül, akivel Hoeness felvette a kapcsolatot, Hans Meyer végül igent mondott a Hertha ajánlatára. Pedig a veterán szakember, aki legutóbb a Borussia Mönchengladbachot irányította, tavaly nyáron még arról beszélt, hogy többé nem ül kispadra, és nyugdíjas napjait rózsakertje gondozásával tölti majd.
Persze meg lehet érteni, hogy Meyer elvállalta a berliniek vezetését, hiszen Hoeness olyan szerződést ajánlott neki, amiben nem volt sok rizikó: a tréner fél év alatt 250 ezer eurót keres, és ha benntartja a csapatot, akkor még egyszer ennyi üti a markát. Kockázat nem sok van, hiszen a tréner jó előre kijelentette, hogy csak a bajnokság végéig tér vissza a kispadra, azt követően már valóban visszavonul, bennmaradás esetén ő lehet a nagy megmentő, ha pedig kiesnek, akkor elmondhatja, hogy nem tudott csodát tenni.
Meyernek persze nagyobb a szakmai hiúsága annál, hogy ilyen könnyen vette volna a feladatot, és ez rögtön az első edzéseken is meglátszott, amit Berlinben közel kétezer kíváncsi drukker tekintett meg. Az új tréner azzal kezdte a munkát, hogy a tartalékok közül több játékost is a felnőttekhez vezényelt, és mindez nem csak a "kirakatnak" szólt: Meyernél valóban csak a mutatott teljesítmény számít a kezdő tizenegybe kerülésnél.
Így aztán a védelem bal oldalán tavasszal minden egyes mérkőzésen az a Malik Fathi futballozott, aki korábban egyetlen élvonalbeli találkozón sem lépett pályára. Az 1983-as születésű labdarúgó ugyan korosztályos válogatott, de Stevens alatt esélye sem volt a csapatba kerülésre - most viszont alapembernek számít. De nem ő az egyetlen példa: a szintén 1983-as, eddig egyetlen Bundesliga-mérkőzésen sem szerepelt Sofian Chahed is rendszeresen ott van a kezdők között, és az ősszel szinte semmi játéklehetőséget nem kapott Roberto Pinto is beverekedte magát a kezdők közé - ő ráadásul az elmúlt hetekben két gólt is szerzett.
Kikerült viszont a gárdából a nyáron nagy reményekkel leigazolt Nico Kovac (igaz, ő sérüléssel is bajlódik), a belga Bart Goor, vagy a korábban a csapatkapitányi karszalagot is viselő Dick van Burik, az ő edzésmunkájukkal elégedetlen volt a tréner.
Az eredmények javulása persze nem csupán ennek köszönhető: nagyon fontos változás az is, hogy míg Stevens szinte egyáltalán nem számíthatott a brazil Marcelinho Paraíbára, aki az első fordulót követően súlyos sérülést szenvedett, addig tavaszra a támadó középpályás kezdi visszanyerni egykori formáját, és ismét a csapat vezéregyénisége. Míg az ősszel egyetlen gólt sem ért el, addig az idei mérkőzéseken már hat alkalommal is eredményes volt, ráadásul az esetek többségében a találatok pontot vagy pontokat értek.
Az egyetlen téli igazolás, a Borussia Dortmundtól szerződtetett Billy Reina ugyan szintén gyorsan kidőlt a sorból (de azért így is rúgott két gólt, amelyek közül az egyik győztes találat volt), de a súlyosabb sérülések azért most elkerülik a csapatot, amely szép lassan kezdi visszanyerni az önbizalmát, és immár a saját kezében van a sorsa.
A berliniek négy fordulóval a zárás előtt elkerültek a kiesést jelentő helyekről, és mivel a hátralévő ellenfelek között ott van az 1860 München és az 1. FC Köln is, így aztán a bennmaradás egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek. Nagyon úgy tűnik, hogy a szezon végeztével Meyer a jól elvégzett munka gyümölcseként félmillió euróval lesz gazdagabb, és elégedetten gondozhatja majd rózsáit Bad Hersfeld-i otthonában.