A Mainz harmadszorra már feljutott

A Bundesliga 2-ben ezúttal elmaradtak a nagy meglepetések, hiszen az élvonalból tavaly kiesett három klub közül kettő azonnal kiharcolta a feljutást, és a harmadik helyen is egy olyan gárda végzett, amely az elmúlt években rendre ott volt a dobogó közelében. Az FSV Mainz játékosai számára mindesetre nagy elégtételt jelenthetett a mostani eredmény azok után, hogy a legutóbbi két szezonban egyaránt az utolsó pillanatban csúsztak le a feljutásról.

Az élvonaltól tavaly búcsúzott három klub közül egyedül az Energie Cottbus ragadt a másodosztályban, pedig a kelet-német együttes is sokáig feljutásra állt. Eduard Geyer együttese többé-kevésbé együtt maradt a kiesés után is, azonban a csapatot rengeteg sérülés sújtotta, és ennek köszönhetően a sorsdöntő pillanatokban a kulcsemberek túlságosan fáradtak voltak, és nem tudtak megfelelő teljesítményt nyújtani. Ami a magyar kapcsolatot illeti, a volt újpesti csatár, a cseh Robert Vágner nem kápráztatta el a drukkereket, és mivel lejár a szerződése, a nyáron valószínűleg távozik. Lőw Zsolttal viszont elégedettek voltak a cottbusi vezetők, különösen tavasszal, amikor a védőjátékos négyszer is eredményes volt. A következő idényben mindenesetre ismét megpróbálkozhat a feljutással az Energie színeiben.

A cottbusiakkal ellentétben az 1. FC Nürnbergnek tulajdonképpen az életben maradás volt a tét. A klub ugyanis közel 4,5 millió eurós adóssággal a nyakában vágott neki a Bundesliga 2 küzdelmeinek, és a vezetőség tisztában volt vele: ha nem jutnak vissza azonnal az élvonalba, akkor a következő idényben könnyen az amatőrök között találhatják magukat. Ez az eredménykényszer eleinte nem is tett jót a csapatnak, mert a gárda kilenc játéknap után mindössze a 14. pozícióban állt, és sokan már a tréner, Wolfgang Wolf menesztését rebesgették.

A szakvezető azonban maradt, és sikerült úgy összeráznia a társaságot, hogy már a téli szünetben is a dobogón állt az együttes, s tavasszal már nem hibázott - amihez persze az is kellett, hogy a télen olyan focisták érkezzenek a csapathoz, mint Lawrence Aidoo (Borussia Mönchengladbach), Sven Müller (VfL Wolfsburg) vagy Danijel Stefulj (Hannover '96). Különösen a nürnbergiek hazai teljesítménye volt figyelemre méltó, a Franken-stadionban mindössze két vereséget szenvedtek, ebből egyet az utolsó fordulókban, amikor a feljutás már biztos volt.

A csapat elsősége teljesen megérdemeltnek mondható, és az aranyérem leginkább a támadórészlegnek köszönhető, hiszen a Nürnberg szerezte a legtöbb találatot a másodosztályban. A mintegy százezer euróért megvett szlovák középpályás, Marek Mintál leigazolása telitalálatnak bizonyult, hiszen a focista gólkirály lett, de honfitársa, Robert Vittek, illetve a lengyel szélső, Jacek Krzynówek is kiválóan futballozott. Utóbbi játékos a következő szezonban már a Bayer Leverkusen híveit boldogíthatja, de Mintál, illetve a tréner már szerződést hosszabbított.

Az Arminia Bielefeld a maga feljutásával véglegesítette státusát mint klasszikus liftező csapat: a klub immár hetedik alkalommal jutott fel a másodosztályból az élvonalba, ami rekordnak számít Németországban. Pedig ezúttal előzetesen nem sok esélyt adtak a gárdának az újbóli felkerülésre, elvégre olyan alapemberek távoztak, mint Christoph Dabrowski, Artur Wichniarek, Momo Diabang vagy Bastian Reinhardt, miközben a helyükre érkezők többnyire az alacsonyabb osztályokból jöttek. A szezon előtt valószínűleg senki sem ismerte a ghánai Isaac Boakye vagy Patrick Owomoyela nevét, ráadásul financiális gondok is nehezítették a klub helyzetét; a focisták fizetését mintegy felére kellett csökkenteni, ami nem tett jót a hangulatnak.

Ősszel meglehetősen kiegyensúlyozatlanul szerepelt a csapat: nyolc forduló után második volt, majd a következő hat játéknapon csak egy pontot szerzett. A téli szünetben aztán edzőcsere történt, a Greuther Fürthhöz távozott Benno Möhlmann helyét Uwe Rapolder foglalta el, és ez fordulópontnak bizonyult. Az új szakember kissé átalakította a taktikát, a háromvédős rendszerről a négybekkes felállásra váltott, és ez stabilizálta a védekezést. Az együttes legjobbja egyébként a középpályás Rüdiger Kauf, aki az egész másodosztály legjobb mezőnyjátékosa volt a Kicker osztályzatai alapján.

Az FSV Mainz az elmúlt két évben egyaránt az utolsó pillanatokban bukta el a feljutást, így aztán a csapat hívei ezúttal nem is nagyon bíztak abban, hogy a gárda feljuthat a legjobbak közé. Mindezt az eredmények ismét alátámasztották, hiszen bár a gárda ott volt a tűz közelében, az ötödik helyezésnél egyszer sem tudott előrébb kerülni, sőt, öt fordulóval a zárás előtt csupán a nyolcadik pozíciót foglalta el. A hajrá azonban (ellentétben az előző évekkel) fantasztikusra sikeredett: az utolsó öt mérkőzésből négyet megnyert a csapat, és mivel a riválisok botlottak, így jobb gólkülönbségének köszönhetően a Mainz lett a harmadik. Az együttes fő erőssége a védelem volt: a mainziak kapták a legkevesebb találatot a bajnokság során, és a Werder Brementől kölcsönkapott védő, Manuel Friedrich posztja legjobbja volt a Kicker szerint (Bódog Tamás egyébként harmadik helyen végzett a hátvédek rangsorában).