Legjobbjai nélkül is remekelne a Bochum

Az előző szezon meglepetéscsapata Németországban kétségtelenül a VfL Bochum volt, amelytől senki sem várta, hogy beleszólhat a nagyok dolgába, de az egykoron "szürke egérként" elkönyvelt egyesület végül ötödik lett, és ezzel kiharcolta az UEFA-kupában való indulás jogát. A csapat nem is tudta megtartani legjobbjait, de Peter Neururer edző erre is jó előre felkészült, és az öt távozó helyére nyolc új szerzeményt igazolt.

A VfL Bochum mindig is az egyik legszimpatikusabb egyesületnek számított a Bundesligában, a klub a "kiscsapatok" minden attribútumával rendelkezett: alacsony költségvetés, fanatikus szurkolótábor, lelkes játékosok. A bochumiakat sokáig csak a "kieshetetlen" jelzővel illették Németországban, hiszen az 1971-es feljutás után éveken keresztül az élvonalban szerepeltek, igaz többször csak az utolsó pillanatban harcolva ki a bennmaradást. Ez a sorozat végül 1993-ban szakadt meg, és ezután a gárda amolyan liftező csapat lett: az elmúlt évtizedben négy kiesés, és ugyanennyi feljutás volt a bochumiak osztályrésze.

Menet közben azonban egyszer a nemzetközi porondra is sikerült kilépniük, Klaus Toppmöllerrel a kispadon 1997-ben ötödik lett az együttes a Bundesligában, és egészen mostanáig ez volt a VfL történetének legjobb szereplése. Kevesen gondolták volna, hogy a 2003-2004-es idényben hasonló eredményt érthet el a klub, még a tréner, Peter Neururer is csak a nyolcadik helyet célozta meg a szezon előtt, de gyorsan kiderült, hogy még magasabbra teheti a lécet.

A téli szünetben már az ötödik helyen állt a gárda, és tavasszal volt olyan időszak, amikor a negyedik pozíciót foglalta el, Németország pedig a "bochumi csodáról" beszélt: az együttes ugyanis a remek szereplést látványos támadójátékkal érte el. Egy kisebb hullámvölgyet követően a nemzetközi szereplés még így is elúszni látszott, de a bochumiak szerencséjére a vetélytársak is botlottak, és a csapat végül az ötödik helyen végzett, kiharcolva az UEFA-kupában való indulás lehetőségét.

A kiváló eredmények ugyanakkor magukkal hozták, hogy a csapat legjobbjai rendkívül keresettek lettek a játékospiacon, és a bochumiak legnagyobb sztárjaikat nem is tudták megtartani. Annyiból viszont tanultak a korábbi évekből, hogy már jó előre tisztázták, ki az, akire nem számíthatnak a jövőben. A középhátvéd, Frank Fahrenhorst még januárban megegyezett a Werder Bremen vezetőségével, az iráni csatár, Vahid Haszemjan is még a tavaszi szezon elején aláírt a Bayern Münchenhez (érte kétmillió eurót kapott a klub), és azt is sejteni lehetett, hogy a Bayer Leverkusennel előszerződést kötött Paul Freier sem marad a Ruhr-stadionban, bár a kontraktus alapján csak 2005-ben kellett volna a gyógyszergyáriakhoz igazolnia.

Mindez egyben azt jelentette, hogy Neururer még idejében elkezdhette a következő szezonra szánt keret kialakítását, jó előre tisztában volt vele, hogy mely posztokra kell új embereket igazolnia. Ennek megfelelően már a bajnokság közben jó néhány szerzemény kilétére fény derült. A bochumiak még januárban megegyeztek például az Esbjerg FB-vel az utánpótlás-válogatott Tommy Bechmann leigazolásáról: a támadót a dán labdarúgás egyik legnagyobb tehetségének tartják, és az előző idényben 19 találattal gólkirályi címet is szerzett hazájában.

Ő középcsatárként és szélsőként is megállja a helyét, vagyis akár Freier pozíciójában is szerepelhet, de ugyanerre a posztra igazolták le az FC Schalke cseh ifjoncát, Filip Trojant, akivel szintén még márciusban egyeztek meg. Egy harmadik fiatal tehetség, a Bayern München amatőrcsapatában az előző idényben 21 gólt elért, és ezzel a harmadik vonalban gólkirályi címet szerzett bosnyák válogatott Zvjezdan Misimovics is csatlakozott a bochumiakhoz.

A támadóalakzat tehát jelentősen megerősödött, de Neururer ezt még mindig kevésnek találta, elvégre ebből a csapatrészből mentek el a legtöbben: Haszemjan és Freier mellett Delroy Buckleyt is eladták, mégpedig az Arminia Bielefeldnek. A tréner egy klasszikus középcsatárra tartott igényt, és a befutó az 1. FC Kaiserslautern cseh "óriása", Vratislav Lokvenc lett, aki hároméves szerződést kötött a bochumiakkal. A csatár nem egyedül érkezett a Betzenbergből, hiszen a szlovén bekk, Aleksandr Knavs is Bochumba költözött - hiába, Fahrenhorst pótlására is gondolnia kellett a szakvezetésnek.

De a védelemben egy másik új szerzemény, Christoph Preuss is szóba jöhet majd, akit a Bayer Leverkusentől szereztek meg, mégpedig véglegesen - hiszen korábban kölcsönben futballozott az Eintracht Frankfurtnál. Preuss ugyanakkor a védekező középpályás szerepkörét is betöltheti, és ezért a pozícióért a Hamburger SV-től leigazolt Michael Maltritzcal versenyez majd. És akkor az iráni Moharram Navidkiáról még nem is beszéltünk, aki szintén a középpályára érkezik - igaz, ő csak a bajnokság második felében léphet majd pályára, mert a Szepahan Iszfahantól szerződtetett focista a minap súlyos térdsérülést szenvedett.