- A Fradi elleni meccsen, amikor a Robert Vagnerrel történt ütközés következtében megsérült a térde, azonnal tudta, hogy nagy a baj?
- Igen, éreztem, hogy ebből ismét több hónapos kihagyás lesz. Akkor nagyon elkeseredtem, azóta viszont már eldőlt, hogy Hangody professzor megoperálja a térdemet, és csütörtökön fekszem a műtőasztalra. Egyébként, ha úgy döntök, hogy abbahagyom a futballt, akkor is meg kellett volna operálni, így viszont nem volt min morfondírozni.
- Ezek szerint komolyan megfordult a fejében a visszavonulás gondolata?
- Meg bizony, mint ahogy a folytatást is az operáció és a rehabilitációs kezelések sikerétől teszem függővé. Ha ugyanis segíteni már nem tudok, asszisztálni semmiképpen sem akarok a pályán. A sérülés mindig rosszkor jön, harminc fölött pedig általában el is gondolkodik az ember a folytatáson, ám én azt mondom, még mindig jobb, hogy ebben a korban értek utol ezek a sérülések, mint mondjuk huszonöt évesen.
- Mennyire érezte indulatosnak a cseh csatár szabálytalanságát?
- Nem annyira indulatos, mint taktikai szabálytalanság volt. Abban biztos vagyok, hogy faultolni akart, sérülést azonban semmiképpen sem akart okozni. Főként ilyen súlyosat nem. Persze az azért jól esett volna, ha legalább odajön, és elnézést kér, mert azt ő is láthatta, hogy súlyos a sérülésem, s nem tudom folytatni a játékot.
- Az orvosok szerint mikor térhet vissza a pályára?
- A legjobb esetben is fél év múlva. Tavaszig tehát eldől, hogy folytatom-e a futballt, vagy sem. Szívem szerint továbbra is a pályán segítenék az MTK-nak.
Bánki József