Még nem érett össze az Istres csapata

Az FC Istres a nyáron történelmet írt azzal, hogy feljutott a legjobbak közé, hiszen a klub korábban még sohasem szerepelt az élvonalban. Kilenc forduló után azonban úgy tűnik, hogy a gárda csak átszállójegyet váltott a Ligue 1-be, mert hiába volt a jelentős nyári erősítés, az Istres még mindig nyeretlen, és kieső helyen tanyázik.

Az egyesület 1920-as alapításától kezdve általában a harmadik vonalban vagy még annál is lejjebb vitézkedett, és csak a nyolcvanas évek közepén mutatkozhatott be először a másodosztályban, ahol aztán kilenc éven keresztül amolyan középcsapatnak számított. Az elmúlt évtizedben aztán megint a harmadik divízióban találta magát az együttes, ahonnan 2001-ben sikerült visszakerülni a Ligue 2-be, ám ott három éven keresztül csak a kiesés elleni küzdelem jutott osztályrészéül.

Így aztán nem kis meglepetést okozott, hogy az Istres az előző szezonban villámrajtot vett, és ez a kezdeti lendület elég volt ahhoz, hogy végül a harmadik helyen végezzen, vagyis kiharcolja a feljutást.

Mindez persze hatalmas eufóriát okozott a klub háza táján, a szakmai stáb számára azonban teljesen új feladatot jelentett, hiszen immár az élvonalra kellett felkészíteni az együttest, amelynek tagjai csak minimális tapasztalattal rendelkeztek az első osztály légkörét illetően.

Ráadásul a legtapasztaltabb futballista, az együttes vezéregyénisége, Xavier Gravelaine (aki a France Football osztályzatai alapján a másodosztály legjobb játékosa volt az előző szezonban) bejelentette, hogy nem vállalja a Ligue 1 megpróbáltatásait, és inkább elfogadta a svájci másodosztályban szereplő FC Sion ajánlatát.

A meghatározó emberek közül rajta kívül csupán egy futballista, a 32 esztendős Jacques Remy távozott, ám mivel ő a legutóbbi pontvadászatban házi gólkirály volt 12 találattal, így az ő elvesztése is komoly érvágást jelentett.

A keretben így csupán négy olyan futballista maradt, aki már pályára léphetett a francia labdarúgás legmagasabb osztályában, de közülük a védő Patrick Leuguen kettő, a kapus Laurent Weber pedig három első osztályú mérkőzésen szerepelt, s a középpályás Laurent Curtois sem nevezhető túlságosan rutinosnak a maga 23 Ligue 1-es összecsapásával - mindez tulajdonképpen csak a védő David Hamedről volt elmondható, akinek 123 első osztályú találkozó állt a háta mögött.

Nem csoda tehát, hogy a nyári igazolásoknál a Ligue 1-es múlt is fontos szempont volt, és ebből a szempontból az egyik legjobb fogást az egykori hatszoros válogatott csatár, Florian Maurice jelentette. Ő megfordult az Olympique Lyonban, a Paris-SG-ben és az Olympique Marseille-ben is, és 286 első osztályú találkozó tapasztalatával érkezett Istres-be.

Az EA Guingamp-tól leigazolt szerb bekk, Nisa Saveljic is lehúzott már pár szezont a legjobbak között, akárcsak a CS Sedantól szerződtetett szenegáli támadó, Moussa N'Diaye, az FC Sochaux-tól elküldött tunéziai játékmester, Adel Csedli vagy az ES Troyes-tól megszerzett algériai csatár, Rafik Szaifi.

Rajtuk kívül még Abdoulaye Diagne-Faye, illetve a kapus Rudy Riou mondhatta el magáról az új szerzemények közül, hogy korábban már játszott a Ligue 1-ben. Első osztályú klubtól jött még a fiatal Laurent Mohellebi, aki az AS Monaco tartalékcsapatát cserélte fel az Istres kedvéért, és a fiatal tehetségek sorát gyarapította még a szlovén utánpótlás-válogatott Luka Zinko, a kolumbiai Víctor Hugo Montano, a Nimes-től szerződtett Azzedine Ourahou, illetve a Burkina Fasó-i gólkirályként érkezett Hermann Ouédraogo.

Összességében 13 új labdarúgó érkezett az Istres-hez, így a szakvezetőnek, Mehmet Bazdarevicnek meglehetősen nehéz feladat volt ütőképes csapatot összeraknia, és a jelek szerint ez nem is sikerült maradéktalanul. Az eredmények legalábbis nem alakultak valami jól a gárda számára, hiszen kilenc forduló alatt mindössze négy döntetlenre futotta az együttes erejéből, és még nem sikerült mérkőzést nyernie.

Elsősorban a támadórészleggel akadnak problémák, hiszen az Istres csupán négy gólt ért el eleddig, ami rendkívül kevés. Bazdarevic eleinte a kétcsatáros felállással próbálkozott, majd miután Maurice a negyedik fordulót követően megsérült, áttért az egyékes szisztémára, amelyben hol N'Diaye, hol pedig Montano volt az előretolt csatár, mögötte pedig Csedli vagy Ourahou előretolt középpályásként szerepelt.

A védelemre már kevesebb panasz lehet, igaz, ez a csapatrész sokkal jobban összeállt: a két középhátvéd, Szaveljics és Brahim Thiam, illetve a balbekk Christophe Dumolin egyetlen percet sem hagyott ki. A jobbhátvéd pozíciójában azonban még nem sikerült megnyugtató megoldást találnia a trénernek, hiszen itt szerepelt már Amor Kéhiha, Hamed, Bruno Savry és Steven Pelé is - az elmúlt meccseken utóbbi játékos töltötte be ezt a szerepkört, mégpedig viszonylag sikeresen.

/sport/focivilag/20041004menetel.html?pIdx=1