1982: 11 Borussia-gól a Bielefeldnek

Focirégész nevű új sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt november 6-án!

1957-ben ezen a napon a vb-selejtezőre készülő Spanyolország barátságos mérkőzésen Törökország válogatottját fogadta Madridban. Szükségük is volt a hispánoknak az előkészületi 90 percre, mert bizony rosszul szerepeltek a kvalifikáción. Nehéz volt magyarázatot találni a sikertelenségre, amikor a himnuszt olyan játékosok hallgatták a Santiago Bernabéu stadionban mint Antonio Ramallets kapus, Juan Quincoces, Juan Segarra, José María Zarraga, Kubala László, Alfredo di Stéfano, José Héctor Rial, Francisco Gento, vagy a mérkőzést a kispadon kezdett Luis Suárez. A törökök azokban az években számos figyelemreméltó eredményt értek el, 1956-ban 3-1-re verték a magyar válogatottat, csak minimális különbséggel kaptak ki Brazíliától, döntetlent játszottak Csehszlovákiában és nyertek Varsóban a lengyelek ellen. Azon az estén azonban nem tudták megakadályozni a hazaiakat, jobban mondva Kubalát a gólszerzésben. Az akkor 30 éves, korábban a magyar és a cseh válogatottban is szerepelt Kuksi (akit néhány esztendeje az FC Barcelona történetének legjobb játékosának választottak) 11. spanyol nemzeti színekben vívott összecsapásán hetedik gólját is megszerezte. A 19. percben és a 80. percben akcióból, a 37.-ben tizenegyesből vette be a legendás török kapus, Turgay Seren kapuját.

1968-ban ezen a napon született Kjetil Rekdal, minden idők egyik legjobb norvég játékosa. A Molde FK, a Borussia Mönchengladbach, a Lierse SK, a Stade Rennes, a Hertha BSC egykori játékosa, a Valerenga IF jelenlegi játékos-edzője csapatával a minap veszítette el, páratlanul balszerencsés módon a norvégi bajnoki címet. A hazája válogatottjában 83 mérkőzésen 17 gólt szerzett középpályás legemlékezetesebb 90 perce nekünk is emlékezetes, csak éppen más előjellel: 1996 októberében Norvégia 3-0-ra győzte le a magyar válogatottat, Rekdal mesterhármasával.

1982-ben ezen a napon olyan mérkőzést játszottak a német bajnokságban, amit a Borussia Dortmund és az Arminia Bielefeld szurkolói soha nem fognak elfelejteni. A 12. játéknap előtt a 17 pontos Hamburger SV mögött a Borussia a második volt, a vendégcsapat pedig a hatodik helyet foglalta el. A szombati napon 15.30-kor kezdődött mérkőzés első félideje teljesen megfelelt a várakozásnak, a vendégek a 16. percben Frank Pagelsdorf révén vezetést szereztek, amit a hazaiak három minutával később Manfred Burgsmüller révén egalizáltak.

Fordulás után a 34 000 néző egy része még a Westfalen stadion büféinél állt sorba, amikor kedvenceik már 3-1-re vezettek! Burgsmüller rögtön a középkezdés után, Rüdiger Abramczik pedig egy perc elteltével vette be Olli Isoaho kapuját. Majdnem negyedórás üresjárat következett, majd ismét felgyorsultak az események: Burgsmüller (60.), Bernd Klotz (66.), Burgsmüller (69.), Burgsmüller (72.) - az eredményjelző kezelője nem győzte bebillentyűzni a gólszerzők neveit.

A vendégek mestere, Horst Köppel falfehér arccal szemlélte a mérkőzést, s nyilván nem vigasztalta volna, ha tudja, hogy hat évvel később már a Dortmund kispadján ül, 22 esztendővel később pedig beugróként a Mönchengladbachhal legyőzi a Bayern Münchent. De vissza 1982-be, hiszen még van egy kis adósságunk, a sárga-feketék ugyanis a hajrát is megnyomták, Marcel Raducanu (78.), Klotz (80., 84.), majd tizenegyesből Lothar Huber (87.) góljai következtek.

A végeredmény 11-1, amely mind a mai napig mindkét egyesületnél klubrekordnak számít.