Továbbra is bízik Halilhodzicban a PSG

Párizsban nem egészen így képzelték el a bajnokság alakulását: azok után, hogy az előző idényben a PSG ezüstérmet szerzett, és a nyáron ismét alaposan bevásárolt, a francia fővárosban biztosak voltak benne, hogy a csapat a bajnoki aranyéremért fog küzdeni. Ehhez képest 12 forduló után az együttes csak a 14. helyen állt, 12 pont hátrányban a listavezető Olympique Lyonnal szemben - ennek ellenére az elnökség váltig hangoztatja, hogy esze ágában sincsen megválni a trénertől, Vahid Halilhodzictól.

A Paris Saint-Germain legutóbbi szezonban elért ezüstérme legalább olyan váratlan volt, mint hogy egy évvel korábban a csapat 11. lett a tabellán: azzal mindenki tisztában volt, hogy a párizsi együttes ott lesz az élmezőnyben, de arra azért kevesen számítottak, hogy harcban lesz a bajnoki címért. Hogy így történt, az nagy részben a trénernek, a bosnyák Vahid Halilhodzicnak, illetve az általa összerakott védelemnek volt köszönhető, a PSG ugyanis a második legkevesebb gólt kapta a szezonban.

Ennek megfelelően a csapat védői keresettek voltak a nemzetközi játékospiacon, és többen el is hagyták a klubot: az argentin Gabriel Heinze a Manchester Unitedbe, a csapatkapitány Frédéric Déhu az Olympique Marseille-be, Didier Domi az RCD Espanyolba, Talal el-Karkuri a Charlton Athleticbe szerződött, Juan Pablo Sorín pedig visszatért a brazil Cruzeiróhoz.

Kis túlzással tehát szinte a teljes hátsó alakzat távozott, és a klub ennek megfelelően szinte egy komplett védelmet igazolt: a Lille OSC-től Stéphane Pichot, az FC Nantes-ból Sylvain Armand, Mário Yepes és Jean-Hugues Ateba-Bilayi érkezett, a kreatív részlegbe pedig az AS Monaco középpályását, Jérome Rothent szerezték meg a párizsiak - vagyis erősítésben nem volt hiány.

Sőt, a transzferek a bajnokság kezdetével sem értek véget, és még augusztusban is nagy volt a jövés-menés a Parc des Princes stadionban, miközben már javában zajlottak a Ligue 1 küzdelmei. A PSG megvált a portugál Hugo Lealtól, valamint Fabrice Fiorese-től (utóbbitól nem szívesen, ám a focista menni akart, az OM pedig hárommillió eurót fizetett érte), érkezett viszont a teljesen ismeretlen bosnyák Vedad Ibisevic, az RC Lens játékmestere, Charles-Edouard Coridon, illetve némi meglepetésre a másodosztályú Le Mans UC támadója, Fabrice Pancrate - utóbbiért nagy megrökönyödésre hárommillió eurót adott ki a klub.

A játékoskeret létszáma tehát egyre nőtt, de Halilhodzicnak valahogyan nem sikerült megtalálnia az ideális kezdő tizenegyet, ami bizony az eredményekben is megmutatkozott. A párizsiak ugyanis hét fordulón keresztül nyeretlenek maradtak a Ligue 1-ben, és a Bajnokok Ligáját is két vereséggel kezdték. Ami a legérdekesebb volt a dologban: elsősorban a védelem mondott csődöt, hiszen a kilenc mérkőzésből hétszer két gólt is kapott az együttes, ami nem éppen jó statisztika.

Pedig éppen a hátsó alakzat volt az, amely a leghamarabb összeállt, és tulajdonképpen a bajnokság kezdetétől nagyjából ugyanabban az összeállításban szerepel, csupán a jobbhátvéd pozíciójában történt változás Bernard Mendy sérülése miatt, akinek a helyét Pichot foglalta el. Középen a José Karl Pierre-Fanfan-Yepes duó szerepel, a bal oldalon pedig Armand játszik - utóbbi az egyetlen játékos, aki eddig egyetlen percet sem hagyott ki.

A középpályán és a csatársorban viszont Halilhodzic már rengeteg variációt kipróbált, több-kevesebb sikerrel. Itt csupán a kameruni Modeste M'Bami a biztos pont, aki eleddig az összes mérkőzésen ott volt a kezdők között, ám az ő pozíciója sem volt állandó: eleinte megszokott posztján, a védekező középpályás szerepkörében futballozott, ám mostanában Rothen sérülése miatt leginkább a bal szélen szerepel.

Rothen kidőlése egyébként nagy érvágás volt, hiszen a PSG-nek kevés kreatív focistája van, rajta kívül talán egyedül Coridon sorolható ide, aki leigazolása óta szintén rendszeresen játszik, mégpedig amolyan irányítóként. M'Bami helyére a középpályán Edouard Cissé került be, a másik védekező középpályás rendszerint Lorik Cana, a jobb oldalon pedig eleinte Fiorese, majd eladása óta Pancrate futballozik.

Mint a felsorolásból is látszik, Halilhodzic mostanában legtöbbször egy csatárral küldi pályára együttesét, ám szó sincsen arról, hogy ez a poszt Pauleta bérelt helye lenne. Pedig a portugál gólvágó a francia bajnokságban még egyetlen szezonban sem rúgott 18 gólnál kevesebbet, ám ennek ellenére a bosnyák tréner feltűnően sokszor ülteti a kispadra.

Persze a luzitán csatár még mindig jobban járt, mint a szerb Daniel Ljuboja, aki párszor még a tartalékok közé sem került, és a hírek szerint meglehetősen feszült a viszonya a mesterrel. A drukkerek is egyre türelmetlenebbek, ami szintén érthető, hiszen nem ilyen szerepléshez vannak szokva, csak a vezetőség bízik továbbra is Halilhodzicban.

Az elnök, Francois Graille például kijelentette: "Vahid állása egyáltalán nincsen veszélyben. Szó sincsen arról, hogy valamiféle ultimátumot intéztünk volna hozzá." Az utóbbi hetekben javultak is ugyan egy kicsit az eredmények, a legutóbbi hat meccsből négyet megnyert a gárda (ráadásul köztük volt a Marseille elleni presztízsrangadó is), és a BL-ben is sikerült győznie, de ez még mindig édeskevés a szezon előtti célkitűzésekhez képest.