A mallorcai szurkolók valamelyest számíthattak a nehéz szezonkezdetre, de azért ennél bizonyosan jobb rajtban reménykedtek. A nyári szünetben ugyanis komoly veszteség érte a gárdát: távozott az első számú gólfelelős, Samuel Eto'o, aki hosszas huzavona után végül az FC Barcelonához került. Az nyilvánvaló volt, hogy a kamerunihoz hasonló képességű támadó leigazolására nem lesz esélye a csapatnak, de az érte kapott pénzből több, (főleg Eto'óhoz képest) viszonylag ismeretlen labdarúgót szerződtetett a vezetőség.
Így került Mallorcára a Real Murcia középcsatára, Luis García, az Atlético Madrid ifjú támadója, Toché, a Sevilla FC középpályása, Marcos Vales és a CD Numanciától távozott kameruni Komé is. Érkeztek azért ismertebb játékosok is, nagy feltűnést keltett például a svájci középső védő, Patrick Müller leigazolása, hiszen a nyári Európa-bajnokságon is szerepelt hátvéd évek óta alapembernek számított a francia bajnokságot sorozatban nyerő Olympique Lyon gárdájában.
Rajta kívül még Francisco Farinós neve cseng viszonylag jól, a középpályás nem is olyan régen még a Bajnokok Ligája-döntős Valencia CF kulcsembere volt, amióta viszont távozott a fehér-feketéktől, egyik csapatában sem tudott gyökeret verni, most Mallorcán kapott esélyt erre. Benito Floro vezetőedző tehát nem nézett könnyű szezon elé, de annál azért minden bizonnyal jobb kezdésben reménykedtek, mint ami végül sikeredett.
Az első fordulóban elszenvedett vereségre még lehetett számítani, hiszen a Real Madrid látogatott a Son Moix stadionba. A következő mérkőzésen idegenben sikerült javítani a gárdának, hiszen az újonc Getafe CF otthonában 2-1-re győzni tudtak a piros-feketék (akkor bizonyára kevesen gondolták, hogy a második sikerre legalább novemberig várni kell).
A Málaga CF elleni hazai meccsel afféle kötelező győzelemként számoltak a szurkolók; a siker meg is született, csak éppen nem a Mallorca, hanem vendége gazdagodott három ponttal. A kínos kudarcot egy idegenbeli pontszerzés követte (az Albacete stadionjában), majd a csapat ismét egy nagyágyúval, jelesül az FC Barcelonával találkozott, és a papírformának megfelelően ki is kapott, mégpedig 3-1-re.
A vereség annyira megviselte a gárdát, hogy a következő fordulóban, a Levante otthonában sem szerzett pontot, a 2-0-s vereség után már kezdtek gyülekezni a viharfelhők a klub háza táján. Floro alatt a kispad erősen inogni kezdett, és a helyzet csak súlyosbodott, hiszen a csapat az ezt követő bajnokiján hazai pályán csak egy döntetlenre volt képes az idén szintén nem túl acélos Villarreal CF ellenében.
A pohár a nyolcadik fordulót követően telt be, a Real Sociedad ellen elszenvedett vereség után a vezetőség menesztette Florót. A tabellára nézve nem nagyon kellett indokolni a döntést, hiszen a csapat nyolc forduló után öt ponttal az utolsó előtti helyen állt a bajnokságban.
A szurkolók egy emberként kezdték emlegetni Héctor Cúper nevét, hiszen a közvélekedés szerint ekkora válságból csak az egykori sikeredző lehet képes kivezetni a gárdát. A kilencedik játéknapon ideiglenes jelleggel a másodedző, Tomeu Llompart ült a kispadon, és vele finoman szólva nem sikerült megkezdeni a felzárkózást: a piros-feketék hazai pályán kaptak ki 2-1-re a Racing Santandertől. Bizonyára az újabb kudarc is felgyorsította a Cúperrel folytatott tárgyalásokat, melyek végül eredményesen zárultak, így a klub elnöke, Mateo Alemany bejelenthette, hogy az egyesület hároméves szerződést kötött az argentin mesterrel.
A 48 éves argentin tréner valóságos legendának számít a klubnál, hiszen a Mallorca történetének legnagyobb sikereit érte el előző, a csapatnál töltött időszakában. Cúper 1997 és 1999 között irányította az együttest, akkor a gárda bejutott a KEK és a Spanyol Kupa döntőjébe, s bronzérmes volt a bajnokságban. Távozása után kétszer is döntős lett a Bajnokok Ligájában a Valenciával, majd 2001-ben az FC Internazionaléhoz került.
A milánóiakkal kétszer második helyet ünnepelhetett a Serie A-ban - igaz, ezt kudarcként könyvelték el az olasz vezetők és szurkolók, így Cúpert tavaly október 19-én menesztették az Intertől. A Mallorcánál biztosan nem ilyen nagyok az elvárások vele szemben, legalábbis egyelőre. A jelek szerint már annak is nagyon tudnának örülni a piros-feketék szurkolói, ha Héctor Cúper jövő nyáron is az élvonalra készíthetné fel az együttest.