1993: elkészült a vb csoportbeosztása

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt december 19-én!

1993-ban ezen a napon Las Vegasra összpontosult a világ futballtársadalmának figyelme. A felfokozott érdeklődés oka pedig a következő esztendei, Egyesült Államok-beli világbajnokság csoportbeosztásának sorsolása volt, amelyre stílszerűen a szerencsejátékok fővárosában került sor.

A 24 részvételt kiharcolt válogatottat tíz helyszín várta, köztük első ízben egy fedett stadion is, így nagy volt az izgalom, hogy ki, hol, és kik ellen szerepel majd a World Cup során. A 147 nevezett ország közül 133 lépett pályára a selejtezők során, 16 válogatott először. Jugoszlávia az ENSZ-szankciók miatt nem indulhatott el a sorozaton. Lássuk, mire jutott Fortuna istenasszony, valamint a szervezőbizottság és a FIFA illetékesei:

A csoport: Egyesült Államok, Kolumbia, Románia, Svájc.
B csoport: Brazília, Kamerun, Oroszország, Svédország.
C csoport: Bolívia, Koreai Köztársaság, Németország, Spanyolország.
D csoport: Argentína, Bulgária, Görögország, Nigéria.
E csoport: Írország, Mexikó, Norvégia, Olaszország.
F csoport: Belgium, Hollandia, Marokkó, Szaúd-Arábia.

1951-ben ezen a napon született Miguel Bernardo Bianqueti, aki Migueli néven 15 esztendőn keresztül volt az FC Barcelona védelmének oszlopos tagja, nála több mérkőzésen (656) senki nem viselte a gránátvörös-kék mezt. A kis Miguel Ceutában, az afrikai kontinensen lévő spanyol territóriumban cseperedett fel, így a helyi CD O'Donell nevű egyesületben kezdett el focizni, de 1972-ben a jóval nevesebb Cádiz CF-hez szerződött.

Az akkoriban középpályásként remeklő játékos aláírásáért az FC Barcelona és a Real Madrid is harcolt, végül Migueli a katalánok ajánlatát fogadta el, s 1973 nyarán Barcelonába költözött. Egy mérkőzésen már abban a szezonban szóhoz jutott a katalán sztárcsapatban, így a pontvadászat végén ő is kapott az aranyérmekből. Akkor biztosan nem gondolta, hogy a következőre 1985-ig kell várni.

Pedig ez történt, de azért közben sem maradtak el a sikerek: KEK-győzelem (1979, 1982), Copa del Rey (1978, 1981, 1983, 1988), spanyol Szuperkupa (1983), ligakupa (1983, 196) került a klub és a Tarzan becenévre hallgató védő vitrinjébe, akit 1978-ban és 1985-ben is a legjobb spanyol játékosnak választott a Don Balón. A nemzeti válogatottban 1974 és 1980 között 32 mérkőzésen szerepelt (az utolsót éppen a Népstadionban teljesítette), egy gólt szerzett. 1988 májusában játszotta utolsó bajnoki mérkőzését, majd visszavonulása után az üzleti és a művész életben helyezkedett el. Később azonban visszatért a klubhoz, adminisztratív munkakört tölt be.

Dévényi Zoltán