Udinei csoda, parmai blamázs a Serie A-ban

Erős túlzás lenne téli szünetről beszélni az olasz bajnokságban, hiszen csupán két és fél hetet pihenhetnek a játékosok: a 16. fordulót december közepén rendezték, a következő játéknapra pedig vízkeresztkor, azaz január 6-án kerül sor. Ez a szusszanásnyi pihenő mégis jó alkalom az összegzésre, hiszen csaknem a bajnokság fele mögöttünk van, és a tabellára pillantva jó néhány csapat akad, amelyik nem éppen abban a pozícióban található, ahová a szezon elején a szakértők és a szurkolók várták.

Mindez nem igaz a listavezető Juventusra, hiszen a fehér-feketék minden egyes idény elején bajnokesélyesnek számítanak. A klub háza táján komoly változások történtek a nyáron, Marcello Lippit Fabio Capello váltotta, és számos új játékos (Fabio Cannavaro, Jonathan Zebina, Manuele Blasi, Émerson, Zlatan Ibrahimovic) is érkezett Torinóba. A rutinos mester mindannyiukat beépítette a csapatba, és nagyon hamar kialakította az ideális kezdő tizenegyet, amelyen csak a legritkább esetben változtatott. Az állandóság eredményre is vezetett, hiszen a Juve 16 forduló alatt 12 győzelem és három döntetlen mellett mindössze egy vereséget szenvedett, és 39 ponttal vonulhatott rövid téli pihenőre (mióta három pont jár a győzelemért Olaszországban, egyetlen csapat sem szerzett ennyi pontot a bajnokság ezen szakaszában).

A csapat a hazai mellett a nemzetközi porondon is menetel: a Bajnokok Ligája csoportkörét öt 1-0-s győzelemmel és egy döntetlennel zárta, természetesen megnyerte csoportját, a nyolcaddöntőben viszont igen nehéz dolguk lesz Alessandro del Pieróéknak, hiszen a Real Madriddal találkoznak. Érdemes kiemelni a Zebrák hátsó alakzatának teljesítményét, hiszen 16 bajnoki és hat Bajnokok Ligája-találkozón összesen nyolc gólt kapott Capello csapata, így nem csoda, hogy mindössze egyszer szenvedett vereséget.

A torinóiak mögött az AC Milan szilveszterezett a második helyen, a bajnoki címvédő hátránya négy pont az éllovas mögött. A piros-feketék is mindössze egy vereséget szenvedtek eddig a bajnokságban, de már öt döntetlenjük van, ami a hárompontos rendszerben nem sokat ér (úgy látszik, Milánóban divat az iksz, de erről majd később). Szinte egyöntetű vélemény (melyet talán csak a Juve-szurkolók nem osztanak), hogy a Milan játssza a legszebb, leglátványosabb futballt a Serie A csapatai közül.

Tény, hogy Andrij Sevcsenko és Kaká is pazar formában játszotta végig az őszt (az ukrán meg is kapta a France Football Aranylabdáját), és a többiek sem fukarkodtak a gólokkal: erről leginkább a Fiorentina játékosai tudnának mesélni, hiszen a lilák december közepén egy hatost kaptak a Giuseppe Meazza-stadionban. A Juventushoz hasonlóan a Milan is remekel a Bajnokok Ligájában, de a sorsolásnál Carlo Ancelotti együttesének sem volt szerencséje, hiszen Fortuna a Manchester Unitedet sodorta Sevcsenkóék útjába. A milánóiak védelme sem sokkal rosszabb, mint a fő riválisé: Dida kilenc gólt kapott 16 bajnokin, a BL-ben pedig csupán háromszor kapitulált.

A harmadik helyen a várakozásokkal ellentétben nem a nyáron nagybevásárlást rendezett FC Internazionale áll, hanem az Udinese. A fekete-fehérek nem nagyon csillognak, sikeres szereplésüket egyenletes teljesítményüknek (és a többiek botladozásának) köszönhetik. A csapat a szezon legelején kínos pofonba szaladt bele (a Panioniosz ellen kiesett az UEFA-kupából), ami a jelek szerint jókor jött a gárdának, hiszen a bajnokságban remekül szerepel Luciano Spalletti együttese. Marek Jankulovskiék mindössze három vereséget szenvedtek, és a gárda nyerte meg a bajnokság eddigi legjobb mérkőzését is: a tizedik fordulóban, a Lecce ellen kétszer egyenlítettek az udineiek, és végül 4-3-ra győztek. Ha a tavasszal is tudják tartani saját tempójukat a friuliak, történetük során először kiharcolhatják a Bajnokok Ligája-szereplést, ami talán végre a nagycsapatok közé emelhetné az Udinesét.