A toulouse-i klub pár évvel ezelőtt még a harmadik vonalban szerepelt, amikor a anyagi problémái miatt a liga egy osztállyal lejjebb sorolta az egyesületet, de ez hosszú távon még jót is tett, hiszen a rengeteg saját nevelésű fiatal igazi csapattá érett össze, így két év alatt visszaverekedték magukat a legjobbak közé.
Az előző idényben aztán úgy tűnt, hogy a tapasztalat hiánya a Ligue 1-ben már túl nagy hendikep, hiszen fél távnál még kevesen fogadtak volna arra, hogy a TFC bennmarad - azonban a Toulouse-nak sikerült végrehajtania ezt a bravúrt.
A nyáron pedig már sokkal nagyobb terveket szőtt az egyesület, és ezeknek a megvalósítása érdekében olyan labdarúgókat szerződtetett, akiknek megvolt a kellő rutinjuk. Visszatért a városba a pályafutását egykor ott kezdett védő, Dominique Arribagé, leigazolták a válogatott bő keretében is helyet kapott csatárt, Daniel Moreirát az RC Lenstól, megszerezték az AJ Auxerre focistáját, Pantxi Sirieix-t, de a legnagyobb fogásnak a francia futball egyik "örök ígéreteként" elkönyvelt játékmester, Stéphane Dalmat számított, akit egy évre vettek kölcsön az FC Internazionalétól.
A klubnál tehát nagy várakozással tekintettek az idény elé, de arra valószínűleg még a legelvakultabb drukkerek sem számítottak, hogy a TFC ilyen pazarul rajtol majd a Ligue 1-ben. Öt forduló után ugyanis az együttes veretlenül állt a francia pontvadászat élén, és az új igazolások is maximálisan beváltak: mind a négy labdarúgó alapembernek számított, és mindannyian eredményesek voltak legalább egyszer az öt játéknap alatt, még a középhátvéd Arribagé is betalált.
A toulouse-i fanatikusok a hatodik fordulóban voltak kénytelenek visszatérni a földre, amikor az Olympique Marseille otthonában elszenvedte első vereségét az együttes, és úgy tűnt, az álomszerű kezdés rémálomba fordul: a következő hét mérkőzésből ugyanis mindössze egyet tudott megnyerni a csapat, és visszaesett a 11. helyre - ami még nem is lett volna olyan nagy katasztrófa, azonban a gárdát egy sérüléshullám is elérte.
A szerb jobbhátvéd, Predrag Ocokoljic még a bajnoki rajt előtt térdszalagszakadást szenvedett (a helyére gyorsan kölcsön is vették az Olympique Lyon fiatal bekkjét, Francois Clercet), és szintén a nyáron dőlt ki a sorból az előző idényben alapembernek számított Issoumaila Dao is. Az ötödik játéknapot követően még egy védő, Stéphane Lievre is megsérült, majd az FC Nantes elleni barátságos mérkőzésen (!) Dalmat bokája is kifordult - tavaly október óta utóbbi két focista sem lépett pályára.
A várakozással ellentétben azonban a TFC nemhogy nem omlott össze, hanem a pocsékul zárt októbert követően összekapta magát, és azóta egyszer sem szenvedett vereséget: a széria immár 12 mérkőzést számlál, és ennek köszönhetően az együttes egészen a hatodik helyig nyomult előre. Mint kiderült, a saját nevelésű ifjoncokra továbbra is lehet számítani, hiszen a kiváló szereplés elsősorban nekik köszönhető.
A húszesztendős Daniel Congré és Benjamin Psaume egyaránt a 14. fordulóban mutatkoztak be a legjobbak között, de manapság már mind a ketten rendszeresen szerepelnek a csapatban: Congré a védelem bal oldalán, Psaume pedig a csatársorban, és utóbbi futballista máris három találatnál jár - a másodikat éppen huszadik születésnapján szerezte az RC Strasbourg ellen.
A náluk egy évvel idősebb Lucien Aubey és Albin Ebondo pedig már valóságos veteránnak számít, hiszen alig hagytak ki mérkőzést a szezon során, és teljesítményüknek köszönhetően a TFC szinte meg sem érzi, hogy három védője is súlyosan sérült: a toulouse-iak hátsó alakzata az egyik legjobb a Ligue 1-ben, 22 forduló alatt csak két együttes kapott kevesebb gólt.
Ebondo a védelem jobb oldalán a szezon egyik legnagyobb felfedezettjének számít, és kiválóan megérti magát az előtte futballozó kameruni középpályással, Achille Emanával, aminek köszönhetően a Toulouse támadásainak nagy része a jobb szélen fut. Az afrikai futballistát egyébként januárban a Paris-SG csábította, de Emana egyelőre nem akar távozni, amit azzal is jelzett, hogy a minap 2008-ig meghosszabbította szerződését.
A nemzetközi kupaszereplés kiharcolásához (jobban mondva az UEFA-kupához, mert az Intertotó-kupához a hatodik hely is elég) viszont a negyedik pozícióban kell végezni, vagy valamelyik kupasorozatot kellene megnyerni - a ligakupából már kiesett a csapat, a Francia Kupában pedig a legjobb 16 közé jutásért az Olympique Lyon lesz az ellenfele februárban, ami nem valami jó előjel. Ezzel együtt ha a Toulouse FC mondjuk megőrzi a jelenlegi hatodik helyét, akkor a vezetőség valószínűleg nem lesz túlságosan elégedetlen.