Cristian Lupatelli, Dario Dainelli, Tomás Ujfalusi, Gianni Guigou, Luis Helguera, Martin Jörgensen, Enzo Maresca, Nakata Hidetosi, Christian Obodo, Fabrizio Miccoli, Javier Portillo - ezen igencsak illusztris névsor tagjai a Fiorentina nyári szerzeményei.
Így nem csoda, hogy leigazolásuk után a lilák vezetői bátor célokat tűztek ki a csapat elé: azt várták a három éve még a negyedosztályban szereplő, csupán a létszámemelésnek köszönhetően, osztályozón az élvonalba jutott csapattól, hogy a bajnokságot az első hat hely valamelyikén fejezze be, azaz vívja ki a Bajnokok Ligája- vagy az UEFA-kupa-indulás jogát.
A kétségtelenül erős keret csapattá kovácsolása Emiliano Mondonico feladata lett volna, ám a sokat látott mester kudarcot vallott: sem a sztárokkal a hangot, sem az ideális kezdő tizenegyet nem sikerült megtalálnia.
Az első hét fordulóban csupán hét pontot szerzett irányításával a csapat, így október végén nem keltett különösebb meglepetést, hogy az elnökség menesztette a trénert. Utóda a korábbi kapusedző, Sergio Buso lett, akinek valamelyest sikerült életet lehelnie a gárdába, irányításával az első hét találkozón csupán egy vereséget szenvedett az együttes, de a sikerszéria nem tartott sokáig. Pontosan a 15. játéknapig, amikor az AC Milan ellen egy 6-0-s vereségbe szaladtak bele a lilák a San Siróban.
A pofont azóta sem tudták kiheverni Miccoliék, akik ugyan a következő fordulóban legyőzték a Chievo Veronát, de 2005-ben mindössze egy pontot szereztek hét mérkőzésen. Azt az egy döntetlent a Brescia ellen sikerült kiharcolnia a csapatnak, és furcsamód a találkozó egyben Buso búcsúmérkőzése is volt.
Január 16-án ugyanis kirúgták a szakembert, utóda pedig az olasz labdarúgás egyik élő legendája, Dino Zoff lett. A játékosként világbajnok, edzőként pedig Eb-ezüstérmes szakember évek óta nem dolgozott az élvonalban, és a tréner hosszú kihagyása egyelőre meg is látszik a csapat játékán.
Zoff az AS Roma elleni hazai mérkőzésen debütált, mégpedig egy 2-1-es vereséggel, majd Szardínia szigetén sem sikerült pontot szerezni csapatával, Gianfranco Zoláék 1-0-ra verték a Fiorentinát.
A találkozót január 30-án játszották, a következő napon pedig a lilákról beszélt egész Európa. Persze nem az összecsapás miatt, hanem egy átigazolási szenzáció okán. A csapat ugyanis a mercato utolsó napján szerződtette a Lecce bolgár válogatott csatárát, Valerij Bozsinovot.
A hír még a firenzei szurkolókat is meglepte, mivel álmodni sem merték, hogy a bolgár éppen az ő csapatukat választja, hiszen többek között az AC Milan, az Internazionale, a Juventus FC és az FC Barcelona is versengett kegyeiért. Bozsinov persze nem volt olcsó, 13 millió eurót és a chilei középpályás, Jaime Valdes játékjogát adták cserébe érte. A még mindig csak 19 éves támadó bemutatkozó sajtótájékoztatóján elmondta, szíve felét ugyan Leccében hagyta, de olyan ajánlatot kapott, amelyet nem tudott visszautasítani.
"Hiszek Della Valle elnök úr nagyra törő terveiben, bízom abban, hogy az elkövetkező években igazi európai nagycsapattá válhat a Fiorentina, többek között az én góljaimnak köszönhetően" - mondta a bolgár.
Nem Bozsinov volt a lilák egyetlen téli szerzeménye, rajta kívül az Atalanta szintén ifjú támadója, Giampaolo Pazzini (az ő vételára sem volt alacsony, hét és fél millió euróba került), és a Sampdoria középpályása, Marco Donadel is az Artemio Franchi-stadionban edz már. Több mint húszmillió eurót költött tehát januárban Della Valle, ennél több pénztől egyetlen európai klub sem vált meg 2005 első hónapjában.
Mégsem minden fenékig tejfel a klubnál, és ez már az új fiúk bemutatkozó mérkőzésén kiderült, hiszen az idegenben általában nem túl acélos Palermo mindhárom pontot elvitte Firenzéből, Bozsinov pedig nem talált a hálóba. Aki azt gondolta, ennél csak jobb jöhet, nagyot tévedett, hiszen a következő fordulóban, a Sampdoria otthonában 3-0-ra kapott ki a csapat, ráadásul Bozsinovot már a nyolcadik percben kiállították.
Zoff mérlege tehát négy mérkőzésből négy vereség volt, a csapat szurkolói és játékosai előtt máris felrémlett a kiesés lehetősége. A házi gólkirály, Miccoli például a minap azt nyilatkozta, ha a csapat kiesik, ő visszavonul. Egybeesik tehát a Fiorentina híveinek és Miccoli rajongóinak óhaja: a gárda tagjai térjenek magukhoz, és a hátralévő fordulókban a játékoskeret erejéhez méltó módon szerepeljenek, hogy a csapat felzárkózhasson legalább a középmezőnyhöz. Nem túl merész tervek, különösen az őszi vágyakhoz képest.