Nem bántják Berrettát a gyengélkedő Chievónál

A Chievo 2001-es feljutása óta egyre lejjebb csúszik a bajnoki táblázaton, hiszen újoncként az ötödik helyen végeztek a veronaiak, aztán tavalyelőtt hetedikek lettek, a legutóbbi bajnokságban viszont már csak a kilencedik pozíciót sikerült elcsípniük. A tendencia minden bizonnyal az idén is folytatódik, csak könnyen lehet, hogy az üteme gyorsul, hiszen a kék-sárgák jelenleg a kiesőzónában harcolnak a pontokért. Az olasz szokásokkal ellentétben azonban a vezetőség bízik Mario Berretta vezetőedzőben és abban, hogy képes lesz felrázni csapatát.

A veronaiak legutóbbi kilencedik helyezése mind a papírformának, mind a vezetők elvárásainak nagyjából megfelelt, hiszen azt Luca Campedelli elnök sem gondolhatta komolyan, hogy az előző két szezonban elért ötödik, illetve hetedik helyezés megismételhető úgy, hogy sorra távoznak a kulcsjátékosok a klubtól, helyükre pedig jóformán senki sem érkezik.

Félő volt azonban, hogy a következő (azaz a mostani) bajnokságban tovább romlik a helyzet, hiszen tavaly nyáron ismét jó néhány alapember (például Simone Perrotta, Andrea Barzagli, Mário Santana, Stefano Morrone, Giuseppe Sculli) hagyta el a klubot, az érkezők pedig szokás szerint javarészt ismeretlen fiatalok (Mattia Marchesetti, Davide Mandelli, Marco Esposito, Simone Tiribocchi) voltak. Ehhez képest valóságos csodának számított a Chievo szezonkezdése: a csapat az első hét fordulóban veretlen maradt, és harcban állt a dobogós helyekért.

Október vége óta azonban minden alaposan megváltozott a gárda körül, hiszen a Chievóból mára kiesőjelölt lett. Összesen négyszer tudtak győzni Luca Marchegianiék a nyolcadik játéknap óta, viszont három döntetlen mellett nem kevesebb, mint 14 vereséget szenvedtek, gólkülönbségük pedig 14-35. Hogy mi történt a csapattal?

Nehéz megmondani, a legvalószínűbb az, hogy egyszerűen elfogyott a fiatalok kezdeti lendülete, a többi gárda pedig egyre jobban összeállt, és kiismerte a veronaiak játékát. A nyolcadik fordulóban a Sampdoria ellen hazai pályán elszenvedett vereséggel kezdődött a rossz sorozat, amit rögtön két újabb kudarc követett, igaz, idegenben (a Juventus FC és a Brescia volt az ellenfél). A sereghajtó Atalanta legyőzése is inkább a vendégek képességeit, mint a hazaiak javuló formáját jelezte. Fenti állítást igazolta a Chievo következő három találkozója is, melyeken mindössze egy pontot sikerült szereznie a csapatnak.

Már akkor felerősödtek a Berretta menesztését követelő hangok, de a Palermo elleni 2-1-es hazai siker elcsendesítette a kritikusokat. Igaz, csak nagyon rövid időre, ugyanis a csapat januárra ismét hullámvölgybe került, öt találkozón át nyeretlen maradt, és egyre lejjebb csúszott a tabellán. A szurkolók a januári átigazolási időszaktól sem várhattak sokat, hiszen a Chievo sohasem hatalmas bevásárlásairól, hanem inkább kiárusításairól volt híres, így a tifosik már annak is örültek, hogy ezúttal egyetlen kulcsember sem távozott a csapattól. Viszont két új játékos kopogtatott a Marc Antonio Bentegodi-stadionban, a védő Alessandro Potenza az AC Parmától, a középpályás Massimiliano Fusani pedig az AC Perugiától érkezett. Közülük eddig csak Fusani szerepelt bajnokin, de ő is mindössze egyszer a kezdőcsapatban, és nem tudta kirántani a csapat szekerét a kátyúból.

Persze ezt nyilván nem is elsősorban tőle várták, hanem a "régiektől", akik azonban, úgy tűnik, képtelenek megújulni. A csapat öt februári mérkőzéséből négyet elveszített, ráadásul úgy, hogy ezeken gólt sem szereztek a sárga mezesek, sőt a márciust is két vereséggel kezdték (a Sampdoria és a Juventus otthonában), így 28 fordulót követően csupán a 17. helyen álltak, mindössze két ponttal megelőzve a már kieső pozícióban harcoló Bresciát. A legkomolyabb problémája a góllövéssel van az együttesnek, hiszen a Chievo csupán 21 gólt szerzett az eddig lejátszott fordulók során, ami a legkevesebb a mezőnyben.

A házi gólkirály, Tiribocchi mindössze öt találatnál jár, rajta kívül pedig csak hárman voltak képesek eddig kettőnél többször betalálni a bajnokságban. Éppen ezért veti a legtöbb szurkoló Berretta szemére, hogy nem igazolt csatárt a télen. Persze könnyen lehet, hogy a trénernek egyszerűen nem volt pénze támadó vásárlására. Az mindenesetre tény, hogy válsághelyzet van a klubnál, amelynek egyik legbiztosabb jele, hogy az elnök a Sampdoria elleni mérkőzés után nyilatkozatstopot rendelt el, igaz, elsősorban a találkozón történtek miatt.

Dondarini játékvezető ugyanis a vendégek szerint elévülhetetlen érdemeket szerzett a Samp győzelmében, hiszen megismételtette Lorenzo D'Anna (a veronaiak álláspontja szerint szabályos körülmények között) értékesített büntetőjét, melyet aztán a csapatkapitány kihagyott. Maga Campedelli ellenben szót kért, és a következőket mondta: "Nem szokásunk a játékvezetőkkel foglalkozni, de nem akarunk áldozatok lenni. Ez így nem mehet tovább."

Ez persze nemcsak a sporira, hanem a Chievo szereplésére is igaz, hiszen szép (és Olaszországban igen ritka) dolog a rossz szereplés ellenére is kitartani a vezetőedző mellett, de ha ez így folytatódik tovább, Berretta mester ősztől a másodosztályban irányíthatja a kék-sárgákat.