Harmincéves Gaizka Mendieta

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt március 27-én!

Ezen a napon ünnepli 30. születésnapját az angol Middlesbrough spanyol középpályása, Gaizka Mendieta, aki a kilencvenes évek végén az európai labdarúgás egyik legnagyobb sztárja volt, hogy aztán egy balul sikerült átigazolással alaposan "elrontsa" karrierjét.

Mendieta baszk származású, hiszen Bilbaóban látta meg a napvilágot, és gyermekként a Deportivo Tonínban majd az Oropessában futballozott, de még nem volt tizenöt esztendős, amikor a Castellónhoz került. Itt igen hamar felküzdötte magát az első csapatba, hiszen a harmadosztályban szereplő gárdában már az 1991-92-es szezonban tizenhat találkozón pályára lépett.

Ekkor még csak tizenhét éves volt! 1992-ben a Valencia igazolta le, és a következő idény végén már a Primera Divisiónban is bemutatkozhatott. A rá következő idény első felét még a Valencia B-ben kezdte el, és tizenhét találkozón itt szerepelt, de a bajnokság második felére véglegesen felkerült az első csapathoz, és a bajnokság hátralévő részében húsz alkalommal lépett a pályára az élvonalban.

Az 1994-95-ös szezon felemásra sikeredett számára, hiszen egyrészt csak tizenháromszor szerepel a bajnokságban, ami visszalépést jelentett, másrészt viszont megszerezte az első élvonalbeli találatát a Real Valladolid ellen március 12-én.

A nagy áttörés csak ezután sikerült a számára, hiszen a következő idényben stabil kezdőember lett, harmincnégy összecsapáson kapott bizalmat, és meghatározó játékossá nőtte ki magát. Ekkoriban még középhátvédként szerepeltették, és ennek volt köszönhető, hogy csak a lehető legritkábban tűnt fel az ellenfél kapuja előtt, és az 1996-97-es szezonban is csak egy alkalommal volt eredményes.

Később került ki a középpálya jobb oldalára, aminek meg is lett az eredménye, hiszen a következő pontvadászatban tízszer vette be az ellenfelek hálóját. Ráadásul szinte csak szépségdíjas gólokat szerzett, és ezt a szokását később is megtartotta.

Az Atlético ellen a kupadöntőben szerzett gólja is parádés teljesítmény volt: a kapunak háttal állva kapta meg a labdát, kettőt dekázott vele, majd átemelte a védőn, lefordult, és mielőtt a játékszer leesett volna, a kapuba bombázott. Emblematikus alakja volt a kétszer is BL-döntőt vesztett Valenciának, majd mintegy 50 milliárd líráért a Lazióhoz szerződött.

Óriási csalódást okozott római szereplése, gyakorlatilag még állandó kezdőhelyet sem tudott kivívni magának az olasz klubban. A válogatottban 1999-ben játszott először, ott volt a 2000-es Európa-bajnokságon is, ahol két gólt is lőtt - igaz, mindkettőt tizenegyesből. 2002 nyarán a rómaiak kölcsönadták az FC Barcelonának, ahol alapjában véve nem nyújtott rossz teljesítményt, rendszeresen pályára lépett, és a bajnokságban négy, a BL-ben pedig két gólt ért el, ám a katalánok ennek ellenére sem tartottak rá igényt - a Middlesbrough viszont igen.

Első angliai szezonjában egészen kiválóan futballozott, és Ligakupát nyert a Boróval, a mostani szezon elején azonban súlyos sérülést szenvedett, és még mindig nem épült fel teljesen.