Az 1. FC Kaiserslautern hívei az elmúlt két szezonra nem nagyon lehettek büszkék, hiszen a klub kis híján csődbe ment, és mindkét pontvadászatban a kiesés ellen küzdött, még ha azt legalább sikerült is elkerülnie.
A nyáron aztán alapos vérátömlesztés ment végbe a játékoskeretben: olyan kulcsemberek távoztak, mint Vratislav Lokvenc, Marijan Hrisztov, Aleksander Knavs és Miroslav Klose, érkezett viszont kilenc új szerzemény, akiknek a neve azért szintén nem csengett rosszul a játékospiacon.
Carsten Jancker, Christian Nerlinger a rutint, Marco Engelhardt és Ferydoon Zandi pedig a fiatalságot és a sikeréhséget képviselte, ugyanakkor azzal is mindenki tisztában volt, hogy Kurt Jara edzőnek teljesen új csapatot kell építenie, így a célkitűzés leginkább az volt, hogy az együttes kapaszkodjon meg a középmezőnyben. Az első fordulókban azonban úgy tűnt, hogy még így is túl magasra tették a lécet, hiszen tíz forduló alatt a csapat mindössze egy mérkőzést nyert, és az utolsó helyen állt a tabellán.
Az új szerzemények közül alig páran váltak be, és úgy tűnt, hogy csak idő kérdése, hogy mikor menesztik Jarát - a közönség mindenesetre már néhány forduló elteltével a távozását követelte. A 11. játéknapon a 'Lautern az Arminia Bielefeldet fogadta, és a tét Jara pozíciója volt: a vezetőség nyíltan elismerte, hogy ha a csapat nem nyer, a tréner veheti a kalapját. Nos, a vendégek egészen a 80. percig 1-0-ra vezettek, az utolsó előtti minutában pedig még 1-1 volt az állás, ám akkor jött a csereként beküldött Selim Teber, aki megszerezte a győztes találatot, és Jara így megőrizhette állását.
Ez a győzelem pedig mintha új lendületet adott volna a csapatnak, hiszen az ősszel hátralévő hat összecsapásából mindössze egyet veszített el a gárda (azt is a listavezető Bayern München ellen, ami megbocsátható volt), további hármat viszont megnyert, és így a téli szünetet máris sokkal jobb pozícióban, a 13. helyen várhatta.Pedig túl sok változás nem történt a kezdő tizenegyben, többé-kevésbé ugyanaz a gárda érte el ezeket az eredményeket is, mint amelyik előtte pontot is alig tudott szerezni.
Annyi azért történt, hogy a középpályán Thomas Drescher helyett a lengyel Kamil Kosowski futballozik, de még fontosabb volt, hogy több mint másfél éves sérülését követően ismét csatasorba állt a svájci Ciriaco Sforza. A helvét középpályás személyében ismét lett egy igazi vezéregyénisége a csapatnak, és úgy tűnt, hogy ez elég ahhoz, hogy az együttes megvalósítsa a szezon előtt kitűzött célokat.
Főleg, hogy a téli szünetben Jara tovább alakíthatta a keretet az elképzelései szerint: a mester megvált pár focistától, akikre nem volt szüksége (Drescher a Wacker Burghausenbe, Christian Timm pedig a Greuther Fürthbe szerződött), érkezett viszont a védelem bal oldalára az Alemannia Aachen focistája, Stefan Blank, akinek debütálása jobban nem is sikeredhetett volna, elvégre az első idei játéknapon betalált az 1. FC Nürnberg ellen.
A 'Lautern pedig tovább folytatta remek szereplését, hiszen az első négy idei mérkőzésén tíz pontot szerzett, amelynek köszönhetően egészen a kilencedik pozícióig nyomult előre. A klub háza táján máris arról kezdtek beszélni, hogy hamarosan meghosszabbíthatják Jara nyáron lejáró szerződését, sőt, páran még azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy a csapat kiharcolja az UEFA-kupában való szereplést - ehhez az első hatban kell végezni a Bundesligában.
Elég volt azonban egyetlen rosszul sikerült hazai mérkőzés ahhoz, hogy a szurkolók Jara ellen forduljanak: amikor a Hannover '96 ellen 2-0-ra kikapott a csapat, a közönség ismét elővette az utoljára októberben hallott "Jara, raus!", azaz "Jara, takarodj!" rigmust. A váratlan tüntetés láthatóan megviselte a trénert, de még így is váratlanul jött, amikor a szakvezető pár nappal később bejelentette: azonnali hatállyal lemond posztjáról.
Az edző úgy vélte, hogy a focisták és a vezetőség túlságosan is nagy várakozásokat keltettek a drukkerekben, és mint elmondta: neki nincsen szüksége arra, hogy mások felelőtlensége miatt inzultusok érjék. A kispadra így aztán az amatőrcsapat trénere, Hans-Werner Moser került, aki futballistaként a nyolcvanas években 115 összecsapáson szerepelt a Kaiserslauternben (később megfordult Hamburgban és Wattenscheidben is, így összesen 284 Bundesliga-mérkőzés van a háta mögött), edzőként viszont csupa alacsonyabb osztályú gárdánál dolgozott.
A 'Lautern előtt az SV Sodingent, a Westfalia Hernét, majd az SV Darmstadtot irányította, vagyis túl sok tapasztalattal nem rendelkezett, ám ennek ellenére bátran belenyúlt a csapatba, első meccsén áttért a 4-4-2-es felállásra, és visszatette a kezdő tizenegybe Janckert, aki egy góllal hálálta meg a bizalmat, Moser pedig így győzelemmel nyitott. Ezzel együtt kicsi a valószínűsége, hogy a szezon végeztével is ő marad a tréner, sokak szerint a nyáron a klub egy másik volt játékosa, Bruno Labbadia kerülhet a kispadra - ő jelenleg a Regionalligában szereplő Darmstadtot irányítja.