Ferguson helye megingathatatlan a MU-nál

A Manchester United szurkolóinak a jelek szerint hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy kedvenceik immár nem számítanak olyan félelmetes együttesnek a Premier League-ben, mint korábban éveken keresztül. A Vörös Ördögök a jelek szerint megint "csak" a harmadik helyen végeznek majd az angol pontvadászatban (négy év alatt harmadszor), ráadásul az európai porondon sem sikerült remekelniük, ám Sir Alex Ferguson helye a kispadon továbbra is megingathatatlan.

A Manchester United a Premier League 1992-es létrehozását követően éveken keresztül egyeduralkodó volt az angol élvonalban: a MU nyerte meg a PL első kiírását, és a következő kilenc idényben mindössze kétszer fordult elő, hogy nem szerezte meg az aranyérmet, de e két alkalommal is a második helyig jutott. Ráadásul menet közben 1999-ben a hőn áhított nemzetközi diadal is megszületett, a csapat drámai körülmények között megnyerte a Bajnokok Ligáját, vagyis az európai klubfutball csúcsára került.

A nemzetközi porondon azóta ennek a sikernek még csak a közelébe sem jutott a gárda, és a hazai küzdelemsorozatban is jelentősen visszaesett - legalábbis a korábbi eredményeihez képest. A 2002-es harmadik helyezés még csak kisiklásnak tűnt, hiszen a követező évben megint bajnok lett a csapat, de ezt egy újabb harmadik hely követte, és nagyon úgy tűnik, hogy ezt az idényt is bronzérmesként zárja majd a gárda.

Mindez más egyesületeknél nem számítana rossz eredménynek, de a Manchester United hívei számára ez csalódást jelent - még akkor is, ha az FA-kupa megnyerésére még megvan az esély, hiszen a Vörös Ördögök beverekedték magukat a fináléba, ahol az Arsenal lesz az ellenfelük. Mindezek együtt pedig akaratlanul is felvetik azt a kérdést: jó dolog-e, hogy Sir Alex Ferguson bebetonozta magát a Manchester United kispadján, immár több mint 18 éve irányítja a csapatot, és semmi jel nem mutat arra, hogy a közeljövőben távozni szeretne.

Az elmúlt években csak egyszer merült fel komolyabban az, hogy Sir Alex feláll a kispadról: eredetileg 2003-at tűzte ki visszavonulása időpontjául, de végül mégis a maradás mellett döntött, a minap pedig a klub egy másik élő legendája, Sir Bobby Charlton kijelentette, hogy Fergusont soha nem fogják meneszteni, és csak akkor hagyja ott a klubot, ha azt önszántából teszi. Pedig a menedzser már korántsem számít olyan megkérdőjelezhetetlen egyéniségnek a szurkolók szemében, mint mondjuk a kilencvenes évek vége felé, amikor valóban szinte képtelen volt rossz döntést hozni.

Nem tett jót Ferguson reputációjának a Rock of Gibraltar nevű versenyló körüli hercehurca, amelynek kapcsán a klub két résztulajdonosa, John Magnier és J. P. McManus rendkívüli közgyűlés összehívásával fenyegetőzött, és Ferguson nepotizmusa is kissé visszásnak hat: az egyesület azon az Elite Sports Agency nevű ügynökségen keresztül intézi transzfereit, amelynek tulajdonosa, Sir Alex egyik fia, Jason, a klub fő játékosmegfigyelője pedig a tréner testvére, Martin.

De még ez sem jelentene olyan nagy problémát, ha az eredmények megfelelően alakulnának, azonban a MU immár második éve nem képes komolyan beleszólni a bajnoki cím sorsának alakulásába. Igaz, az előző szezonban az Arsenal, a mostani pontvadászatban pedig a Chelsea produkált olyan teljesítményt, amely szinte egyedülálló, de a Vörös Ördögök a második helyet sem tudták megszerezni, ráadásul Ferguson sem olyan csalhatatlan érzékkel igazol, mint korábban.

Az elmúlt két évben szerződtetett focisták közül Cristiano Ronaldo, Gabriel Heinze vagy éppen Wayne Rooney ugyan valóban nagy fogás volt, és ők nem is okoztak csalódást, ám David Bellion, Eric Djemba-Djemba, Kléberson vagy éppen Louis Saha már nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig e négy labdarúgóért összesen közel 25 millió fontot fizettek a manchesteriek.

A jelenlegi idényben a gyenge szezonkezdetet követően úgy tűnt, hogy legalább az ezüstérem meglesz: 11 forduló után a csapat csak nyolcadik volt a tabellán, azonban ezt követően produkált egy húsz mérkőzésből álló veretlenségi sorozatot, amivel feljött a dobogó második fokára. A remek szériát azonban három összecsapással sikerült elszúrni, és így a MU-nak maradt a harmadik hely. A rangadókra képes felszívni magát a gárda, hiszen ebben az idényben oda-vissza legyőzte az Arsenalt és a Liverpoolt is, viszont a "kicsik" ellen nem megy az együttesnek: "sikerült" kikapni a Norwich Citytől és a Portsmouth FC-től, döntetlent játszani a West Bromwich Albionnal, de a csapat képtelen volt betalálni a Crystal Palace vagy a Blackburn Rovers ellen is.

A támadórészleg amúgy is az Achilles-sarka a jelenlegi alakulatnak: 36 mérkőzés alatt a MU ugyan 55 gólt ért el, amely a harmadik legtöbb a bajnokságban, de ha nem szerez az utolsó két meccsén kilenc találatot a csapat (aminek azért kicsi a valószínűsége), akkor története legkevésbé eredményes Premier League-szezonját produkálja. A Rooney-Cristiano Ronaldo-Ruud van Nistelrooy-Alan Smith kvartett összesen 26 gólra volt képes - ez eggyel több, mint amennyit Thierry Henry egymaga szerzett...