2003: A Boca nyerte a Libertadores-kupát

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt július 2-án!

2003-ban ezen a napon játszották a Libertadores-kupa döntőjének második összecsapását. Az első mérkőzésen az argentin Boca Juniors Buenos Airesben 2-0-s győzelmet aratott a brazil Santos FC ellen, így a visszavágón a Santosnak kétgólos hátrányt kellett volna ledolgoznia, és a brazilok azt ígérték, hogy a Morumbi hetvenezres közönsége pokoli hangulatot teremt majd a Boca számára. Carlos Bianchi mesternek azonban ez egyáltalán nem volt szokatlan, hiszen korábbi három Libertadores-kupa-győzelme közül kettőt itt gyűjtött be: 1994-ben a Vélez Sarsfielddel a Sao Paulo FC, 2000-ben pedig a Palmeiras ellen.

A szakvezető ezúttal is remekül felkészítette csapatát, amely ismét szinte tökéletesen védekezett, és hasonlóan kontrázott. Miközben a Santos sokkal többet birtokolta a labdát, ám helyzetet nem nagyon tudott teremteni, addig a Boca egy remekbe szabott ellentámadással megszerezte a vezetést: Carlos Tévez és Sebastián Battaglia kényszerítőzött villámgyorsan a tizenhatoson belül, és előbbit még az sem zavarta, hogy egy pillanatra földre huppant, azonnal felpattant, és a visszakapott labdát a hálóba lőtte. A Santosnak innentől kezdve már három gólra lett volna szüksége, de az egyenlítés is csak a második félidő közepén sikerült a braziloknak, mégpedig egy átlövésből. Ezt követően a fehér mezesek minden óvatosságot félretéve támadni kezdtek, de ezt a vendégek kihasználták: Delgado a saját térfeléről indulva egyedül léphetett ki, és bár rosszul kezelte le a labdát, a kapujából messzire kifutó Fábio Costa mellett mintegy 35 méterről a hálóba csavart.

Ezzel el is dőlt a kupa sorsa, de az argentinok az utolsó percben még egy gólt szereztek. A torna legjobbjának járó Toyota autót a Boca támadója, Carlos Tévez kapta, ami azért is különösen érdekes, mert a csatár a csoportmérkőzések során egyetlen mérkőzésen sem szerepelt, sőt, Bianchi mester csak az egyenes kieséses szakaszra nevezte őt be. A trénernek ugyanis ennyi idő kellett, hogy megtalálja Tévez igazi helyét a csapatban: korábban tudniillik elsősorban az FC Barcelonának eladott Juan Román Riquelme utódjaként, amolyan irányító középpályásként szerepeltették, ám Bianchi úgy ítélte meg, hogy Tévez egy kicsit előrébb jobb teljesítményre képes. A szakvezető számítása bejött, hiszen a játékos az utolsó hat találkozón négy gólt ért el, ráadásul segítségével Delgado is sokkal eredményesebb lett, ő is ugyanennyiszer volt eredményes az utolsó meccseken, és ennek köszönhetően a gólkirályi címet is megszerezte, holtversenyben a Santos FC támadójával, Ricardo Oliveirával.

Santos FC - Boca Juniors 1-3 (0-1)
Sao Paulo, Morumbi-stadion, 71 000 néző
vezette: Larrionda (uruguayi)
Santos FC: Fábio Costa - Wellington (Nené, 29.), André Luis, Alex, Léo, Paulo Almeida, Renato, Fabiano, Diego, Ricardo Oliveira (Douglas, 70.), Robinho. Edző: Leao
Boca Juniors: Abbondanzieri - Ibarra, Schiavi, Burdisso, C. Rodríguez, Villarreal (Jerez, 87.), Battaglia, Cascini, Cagna (Caneo, 86.), Tévez (Cangele, 88.), Delgado. Edző: Bianchi
gól: Alex (75.), ill. Tévez (21.), Delgado (84.), Schiavi (90. - 11-esből)