1991: továbbjutást ért a chilei négyes

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt július 14-én!

1991-ben ezen a napon fejeződtek be a küzdelmek az A csoportban a Copa Américán. A Chilében rendezett tornán akkoriban még csak dél-amerikai válogattak indultak, a tíz résztvevő két ötös csoportban harcolt a pontokért, majd a legjobb két-két együttes került a négyes döntőbe, ahol körmérkőzéses formában döntöttek a kupa sorsáról.

Az A csoport utolsó fordulójában egy kérdés várt megválaszolásra: ki lesz a másik továbbjutó? A favorit Argentínának ugyanis hat, Chilének és Paraguaynak négy-négy (mivel a két válogatott egymással játszott, így a gauchók továbbjutása már matematikailag is biztos volt), Perunak kettő pontja volt, míg a már mind a négy mérkőzését letudott Venezuela pont nélkül zárta a tornát.

Az argentinok így már pihentethették legjobbjaikat (a korábbi mérkőzésen szerepelt csapatukból Goycochea, F. Basualdo, Ruggeri, Astrada, Simeone, L. Rodríguez, Caniggia és Batistuta sem játszott az utolsó csoporttalálkozón), de a tartalékok is legyőzték Perut.

A 3-2-re végződött összecsapáson Diego Latorre, Néstor Craviotto, Claudio García, illetve Alfonso Yánez és Jorge Hirano voltak a gólszerzők. A nap második 90 percére, a Chile-Paraguay összecsapásra zsúfolásig megtelt a Santiago de Chile-i Nacional stadion, 75 ezer néző volt kíváncsi a sorsdöntő találkozóra.

A házigazdák a torna korábbi mérkőzésein jó formát mutattak (Venezuela 2-0, Peru 4-2), hiszen két győzelmük mellett csak az argentinoktól kaptak ki (0-1), de így voltak ezzel a paraguayiak is, akik Peru (1-0) és Venezuela (5-0) legyőzése után szenvedtek súlyos vereséget Argentínától (1-4).

A fantasztikus közönség által támogatott chileiek azonban hamar eldöntötték a mérkőzés és a továbbjutás sorsát, Európában légióskodó csillagaik révén már az első negyedórában kétgólos előnyhöz jutottak. A 12. percben a svájci FC St. Gallen csatára, Hugo Rubio, három perccel később pedig éktársa, az akkor a spanyol Sevilla FC-t erősítő Iván Luis Zamorano vette be José Luis Chilavert (Real Zaragoza) kapuját.

A paraguayi szövetségi kapitány, Carlos Alberto Kiese gondjait (középső védőjét, Catalino Rivarolát már a két kapott gól után lecserélte) csak tetézte, hogy a brazil játékvezető a 24. percben kiállította Gabriel Gonzálezt, így csapatának emberhátrányban kellett volna megvalósítani azt, ami egyenlő létszám mellett sem biztos, hogy sikerülne.

A második félidőben a hazaiak már azt csináltak, amit csak akartak, közönségük pedig lelkes ovációval fogadta Fabián Estay és Jaime Andrés Vera (OFI Kréta; azaz a keret négy légiósa közül három gólt szerzett, a mexikói Necaxában futballozó Ivo Basayt a 77. percben csak csereként küldte pályára Arturo Salah) újabb góljait. Chile 4-0-s győzelmével Argentína mögött, csoportmásodikként került a torna négyes döntőjébe.

Chile - Paraguay 4-0 (2-0)
Santiago de Chile, Nacional-stadion, 75 000 néző
vezette: Wright (brazil).
Chile: Toledo - Mendoza, Garrido, Vilches, Margas, Estay, M. Ramírez, Pizarro (Vera, 70.), Yánez, Zamorano, Rubio (Basay, 77.). Szövetségi kapitány: Salah. Paraguay: Chilavert - Barrios, Rivarola (Cristaldo, 16.), Zabala, Suárez, Struway, Vidal Sanabria, Guirland, Monzón, Neffa (Cardozo, 68.), G. González. Szövetségi kapitány: Kiese.
gól: Rubio (12.), Zamorano (15.), Estay (63.), Vera (68.)
kiállítva: G. González (24.)

Dévényi Zoltán