Az előző bajnokság elején úgy tűnt, hogy a Málaga CF remek fogást hajtott végre azzal, hogy a csatársorba megszerezte a brazil Márcio Amorosót és a Costa Rica-i Paulo Wanchope-ot, elvégre a két sztárnak számító labdarúgó nyolc forduló alatt hatszor volt eredményes, a csapat pedig tartotta magát a középmezőny első felében.
Mindez azonban nem tartott sokáig, akadt, hogy a gárda egymás után hat mérkőzésen képtelen volt betalálni, ráadásul Amoroso megsérült, és a gárda gyorsan a kiesőjelöltek között találta magát. Így aztán januárban a vezetőség menesztette a trénert, Gregorio Manzanót, akinek utódja a B csapat mestere, Antonio Tapia lett, nem csoda, hogy bíztak a szakemberben, elvégre a tartalékok immár két éve tartják magukat a másodosztályban.
Tapia vezetésével pedig a nagycsapat is valósággal megtáltosodott, amihez persze az is kellett, hogy a télen a keretbe is érkezett pár új focista: a Real Betistől kölcsönkapott Tote, illetve az egykori rayós Míchel nem váltotta meg a világot, a brazil Fernando Baiano viszont, akit a Sao Caetanótól vettek kölcsön, átvette a gólvágó szerepkörét Amorosótól és Wanchope-tól, 17 mérkőzés alatt kilenc találatot ért el.
Vezérletével a Málaga nem csak hogy a kiesési zónát hagyta el, de egészen a tizedik helyig nyomult előre, vagyis ugyanabban a pozícióban végzett, mint egy évvel korábban, márpedig ez az előzmények tükrében egészen kiváló eredménynek számított. A nyári átigazolási szezonban a télen kölcsönvett focisták közül Totét és Míchelt nyugodt szívvel engedték el, Baianót azonban (érthető módon) szerették volna megtartani.
A vezetők négyéves szerződést ajánlottak a csatárnak, aki azonban teljesítményével a nagyobb klubok érdeklődését is felhívta magára, így aztán várható volt, hogy a Málaga nem tudja maradásra bírni. A hírek szerint azonban az újabb szerződéskötés nem a fizetés nagyságán bukott meg, hanem azon, hogy a klub szeretett volna egy olyan záradékot beletenni a kontraktusba, amely szerint Baiano esetlegesen kiújuló térdsérülése esetén a szerződés semmissé válik, a támadónak korábban ugyanis volt egy térdszalag-szakadása.
A focista azonban úgy vélte, hogy erre semmi szükség nincsen, így nemet mondott a Málaga ajánlatára és az újonc Celta Vigóval egyezett meg. Nem csak ő távozott azonban a csatársorból, hiszen Wanchope-hoz és Amorosóhoz sem ragaszkodtak. Előbbi játékos a katari Al-Garrafában kötött ki, míg Amoroso hazatért a Sao Paulo FC-hez, és rögtön meg is nyerte a Libertadores-kupát, sőt, a döntőben gólt is szerzett.
Mindez azonban a Málaga számára azt jelentette, hogy szinte teljesen támadó nélkül maradt a klub, így aztán az átigazolási szezon első számú feladata az volt, hogy két-három csatárt szerződtessenek a kék-fehérek. A célkitűzést a jelek szerint azonban maximálisan sikerült végrehajtani, hiszen három olyan támadó érkezett a klubhoz, akik jó fogásnak tűnnek. Az első új szerzemény az Angliából hazatért Pablo Counago volt, aki egykoron junior-világbajnokságot nyert a korosztályos spanyol válogatottal, az utóbbi négy szezont pedig az Ipswich Townnál töltötte, ahol a nyáron nem ajánlottak neki új kontraktust, nem úgy a málagaiak.
Még nagyobb fogásnak ígérkezik a Valencia CF támadójának, Salvának megszerzése, aki ráadásul korábban már futballozott a városban, és nem is rosszul: a 2003-2004-es idényben kölcsönjátékosként 19 alkalommal volt eredményes. Az egykori gólkirállyal a Valencia a nyáron szerződést bontott, így az andalúzok végleg leigazolhatták őt, és a csatár örömmel elfogadta a felkínált négyéves kontraktust.
Ezzel azonban még mindig nem ért véget a csatársor megerősítése, hiszen hosszas tárgyalássorozat után a CA Osasuna uruguayi labdarúgója, Richárd Moráles is a La Rosaledába tette át székhelyét. A dél-amerikai csatárért, aki az előző idényben kilencszer volt eredményes a pamplonaiak színeiben, 1,4 millió eurót kért az eladó. Azért más csapatrészekbe is igazolt új focistákat a málagai együttes, főleg, mivel a középpályáról az előző szezonban alapembernek számító Juanito az újonc Deportivo Alavésbe szerződött. Érkezett viszont a helyére a CD Tenerife labdarúgója, Antonio Hidalgo, illetve a Levante UD focistája, Nacho.