1988-ban ezen a napon játszotta a Libertadores-kupa-döntő második felvonását a Nacional és a Newell's Old Boys. A legrangosabb dél-amerikai klubversengés fináléjának első összecsapásán a Newell's 1-0-ra győzött, így egy héttel később az argentinok előnnyel utazhattak az uruguayi fővárosba.
A két csapat játékosai régi ismerősként üdvözölték egymást a zsúfolásig telt Centenário-stadion gyepén, hiszen egy hónap alatt már negyedik alkalommal találkoztak.
A furcsa versenykiírás miatt (a 20 klub öt darab négyes csoportban kezdte a küzdelmeket, ahonnan az első két-két helyezett jutott az egyenes kieséses szakaszba, majd az első kör öt győzteséhez csatlakozott a címvédő Penarol) csak három "negyeddöntőre" került sor, így a Dél-amerikai Labdarúgó Szövetség (CONMEBOL) döntése értelmében a párharcokban legkisebb különbséggel alulmaradt csapat, jelen esetben a Newell's folytathatta a küzdelmeket az elődöntőben.
A rosarióiak éppen a Nacionalnak köszönhették mindezt, hiszen a két csapat a negyeddöntőben is találkozott, akkor 1-1-es döntetlen után az uruk 2-1-re győztek. A finálé előtt talán leginkább magukat okolhatták a montevideóiak, hogy miért nem lőttek akkor még egy gólt az argentinoknak, hiszen abban az esetben a piros-fekete klub nem folytathatta volna a küzdelmeket.
Az önmarcangolás csak fokozódott az első 90 perc után, hiszen Rosarióban Jorge Gábrich góljával a Newell's 1-0-ra győzött. José Yudica csapatában több, ma is jól csengő nevű játékos szerepelt, akik akkor kezdték pályafutásukat: a sorozat korábbi találkozóin pályára lépett Abel Balbo, míg a fináléban futballozott Roberto Sensini és Gabriel Batistuta is. Mindannyian rendkívül fiatalok voltak, Batigol például alig egy hónappal korábban játszotta csak első argentin bajnoki mérkőzését.
A visszavágón azonban kevés volt a tehetség és a fiatalos lendület, a jóval nagyobb nemzetközi rutinnal rendelkező uruguayiak Ernesto "Pinocho" Vargas és Santiago Ostolaza góljaival már az első játékrészben 2-0-ra vezettek, majd fordulás után a szakállas középhátvéd, Hugo de León is bevette az argentinok kapuját.
Az uruk a 90 perc leteltével azonban még nem emelhették magasba a trófeát, hiszen a sajátságos dél-amerikai szabályok értelmében még a kétszer 15 perces hosszabbítást is le kellett játszaniuk a csapatoknak, hiszen a rendes játékidőben nem számított a gólkülönbség, így mindkét csapat egy-egy győzelemmel állt. Fél óra múlva azonban már felrobbant a stadion az örömtől...
Nacional - Newell's Old Boys 3-0 (2-0)
Montevideo, Centenário-stadion, 75 000 néző
v.: Armando Coelho (brazil)
Nacional: Seré - Pintos Saldanha, Revelez, De León, Soca, Lemos, Ostolaza, Cardaccio, Castro (Morán, 11.), Vargas (Carreno, 54.), De Lima. Edző: Fleitas.
Newell's Old Boys: Scoponi - Llop (Ramos, 70.), Theiler, Pautasso, Sensini, Marino, Franco, Alfaro (Almirón, 65.), Rossi, Gábrich, Batistuta. Edző: Yudica.
gól: Vargas (13.), Ostolaza (36.), De León (78.)
kiállítva: Pautasso (115.), Morán (115.)