A Zöldek (Les Verts) az előző idényben várakozáson felül szerepeltek, hiszen újoncként az előkelő hatodik helyen futottak be, ami ugyan csak az UEFA-Intertotó-kupában való induláshoz volt elegendő, de az egyesület háza táján ezzel is maximálisan elégedettek voltak. Azzal viszont már kevésbé, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült az elképzeléseknek megfelelően megerősíteni a keretet: ugyan a kölcsönben lévő játékosokat sikerült végleg megszerezni (főleg Frédéric Piquionne leigazolása volt kulcsfontosságú lépés), és a régi labdarúgókat is maradásra bírta az egyesület vezetése (elsősorban Didier Zokora számított keresettnek a játékospiacon), de ami a tényleges új szerzeményeket illeti, ezen a téren nem volt nagy az előrelépés. A kiszemeltek között volt többek között Juan Pablo Sorín, Lucas Castromán, Mourad Meghni vagy éppen Vikash Dhorasoo is, de végül "csupán" a kiesett SM Caen támadója, Sébastien Mazure, illetve a másodosztályú ES Troyes fiatal középhátvédje, Damien Perquis érkezett.
Az átigazolási időszak vége előtt azért sikerült még egy labdarúgót szerződtetni, de ő sem számít valami nagy névnek: a dél-afrikai Mamelodi Sundowns elefántcsontparti válogatott középpályását, Siaka Tienét vették meg, akit honfitársa, Didier Zokora ajánlott be Elie Baup edzőnek. A csapat tehát szinte egyáltalán nem változott az előző idényhez képest, hiszen az új szerzemények közül eleinte csak Mazure kapott szerepet a kezdők között, de fokozatosan ő is kiszorult a csapatból. A Saint-Etienne-re már a legutóbbi szezonban is jellemző volt, hogy összeállítását valósággal kőbe lehetett vésni, és ez a mostani pontvadászatban sem változott: 18 forduló után nyolc olyan labdarúgót találunk a keretben, aki legalább 16 alkalommal ott volt a kezdő tizenegyben.
Ha egy mód van rá, Baup nem változtat a védelmen és a középpályán sem: a hátsó alakzatban a Fousseiny Diawara, Zoumana Camara, Vincent Hognon, Herita Ilunga kvartett volt megbonthatatlan (ez a négyes a szezon során eddig csak kétszer nem állt össze), a középpályássorban pedig Julien Sablé, David Hellebuyck és Zokora számít kihagyhatatlannak. Az egyetlen kérdés eddig csak a csatársor összeállítása volt: Piquionne és Pascal Feindouno azért itt is meghatározónak számít, de őket azért egyszer-egyszer már kihagyta Baup, a leggyakrabban azonban a harmadik támadó kiléte változott - már ha egyáltalán szükség volt rá, mert az utóbbi hetekben a Zöldek gyakran váltottak a korábban megszokott 4-3-3-as felállásról a 4-4-2-es hadrendre.
Ennek oka az volt, hogy a kezdeti remeklés után (13 forduló után az ASSE a harmadik helyet foglalta el a tabellán) kissé visszaesett a gárda, és egy öt mérkőzés álló nyeretlenségi szériát produkálva a kilencedik pozícióba süllyedt. Ennek persze senki nem örült a vezetőségben, de a klub irányítói meglehetősen reálisan szemlélik saját pozíciójukat a francia labdarúgásban. Az egyesület elnöke, Bernard Caiazzo ugyanis még akkor, amikor a csapat a dobogón állt, rendkívül visszafogottan nyilatkozott: kijelentette, hogy véleménye szerint a gárda még nem áll készen arra, hogy tartósan versenyben legyen az első öt helyért. Ugyanakkor kifejtette, hogy bízik benne: a keretben lévő fiatal tehetségek megfelelő fejlődésével hamarosan ott lehet az élcsoportban a klub. A Saint-Etienne valóban példásan törődik az ifjoncokkal, a jelenleg is a felnőttkerethez tartozók közül az 1985-ös születésű Batefimbi Gomis és Loic Perrin, valamint a náluk egy évvel fiatalabb Mouhamadou Dabo is egyre több lehetőséget kap, az U18-as csapatban pedig két tizenéves perui labdarúgó, Daniel Chávez és Josepmir Ballón a legtehetségesebb.
Ezzel együtt a Zöldek nem tettek le az általánosabb erősítési formáról sem, és ezúttal sikerült megszerezniük elsődleges kiszemeltjüket. A támadóalakzat bal oldalára Hélder Postigát szerezték meg kölcsönbe, a portugál labdarúgó meglepően kevés játéklehetőséget kapott az FC Portóban, és mivel nem szeretne lemaradni a jövő évi világbajnokságról, mindenképpen olyan csapathoz akart kerülni, ahol rendszeresen pályára léphet. A Saint-Etienne ilyen lehet, és Baup mesternek most már a csatársor harmadik tagjának kilétén sem kell gondolkoznia.