A tanácskozás után Ábrahám Attila sportügyekért felelős címzetes államtitkár és Gyárfás Tamás, a szervezőbizottság elnöke nyilatkozott a sajtónak. Ábrahám elsősorban a teendők pontos kijelölését és szétválasztását szorgalmazta. "A magyar állam az MLSZ nélkül nem tud és nem is akar Európa-bajnokságot rendezni" - mondta. "Csak úgy lehetünk sikeresek, ha minden fél teljesíti a maga vállalásait. A miniszterelnök ennek érdekében azt szeretné, ha minél előbb leülnének egymással az állam, a rendező városok és a szövetség képviselői, és írásban rögzítenék, ki mit vállal, kinek mi a feladata."
Ábrahám szerint a sikeres pályázat elsősorban a labdarúgó-szövetségen, másodsorban pedig az önkormányzatokon múlik, az állam csupán a harmadik legfontosabb szereplő. Hangsúlyozta ugyanakkor: mindez nem azt jelenti, hogy azt várnák az önkormányzatoktól, hogy saját erőből finanszírozzák a kiadásokat, ám a maga arányaihoz képest mindenkinek a maximumot kell hoznia. Az állam például a lebonyolításhoz szükséges közlekedési hálózat létrehozását, azaz az autópályák építését, a vasút és a repülőterek fejlesztését tartja a legfontosabb feladatának.
Gyárfás Tamás szerint egy sikeres Eb-pályázat esetén a tapasztalatok alapján azonnal felsorakoznak majd a támogatók a szükséges beruházások mögé, de költségek addig is vannak, ráadásul mind a pályázat, mind a létesítmények terén jelentős lemaradásban vagyunk. "A pályázat leadási határideje 2006 májusa, és hiába lesz csak 2012-ben az Eb, 2010-re már a pályáknak is állniuk kell, vagyis nagyon feszített munkatempóra lesz szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk a határidőket" - mondta Gyárfás. Ezt követően kitért az utóbbi napokban hasonló kijelentései miatt kapott kritikákra is, melyek szerint, ha annyira felkészületlenek lennénk, ahogy ő állítja, akkor az UEFA nem juttatta volna második helyen tovább a pályázatunkat.
"Tudni kell, hogy mindenekelőtt egy szakmai bizottság értékelte az Eb-rendezésre érkezett pályázatokat, ennek alapján pedig csak negyedik lett magyar-horvát kandidálás. A jó sportdiplomáciánknak köszönhetően feljöttünk két helyet, a cél azonban az, hogy a pályázat szakmailag is tökéletes legyen, és a sportdiplomáciának már csak megtartania kelljen a pozíciónkat" - magyarázta Gyárfás.
Ábrahám Attila egyetértett azzal, hogy szorítja őket az idő, de úgy látja, még éppen elegendő ahhoz, hogy elvégezzék a kellő a munkálatokat. Hozzátette, az elmúlt két hónap eseményei nyilvánvalóan nem segítették az Eb-rendezés ügyét. Gyárfás ezzel kapcsolatban megjegyezte: ő soha nem fog a szövetség működésképtelenségére hivatkozni. "Az UEFA nem MLSZ-tablót vár tőlünk, hanem pályázatot, habár tény, hogy azt a szövetségnek kell benyújtania."
Ami a költségeket illeti, a számítások szerint kizárólag stadionokra 160 milliárd forintot kellene költeni, a központi költségvetés ebből 66 milliárdot vállal, a fennmaradó összeget a nemzeti fejlesztési tervből, magántőkéből és az UEFA-tól várják.
Jelen állapotában egyik tervezett létesítmény sem felel meg egy Eb-mérkőzés feltételeinek. A székesfehérvári és a győri stadion az egyéb infrastrukturális beruházásokon kívül 10-15 ezer férőhelyes bővítésre szorul, amit úgynevezett "visszavonható" lelátókkal kívánnak megoldani, csakúgy, mint Debrecenben, ahol azonban új stadiont is építtetnének.
A legnagyobb probléma természetesen a jelen állapotában semmilyen sporteseményre nem alkalmas Puskás Ferenc-stadionnal van, amelynek felújítási költsége körülbelül 60 milliárd forint, és Ábrahám szerint a kontinensviadaltól függetlenül is mindenképpen újjá kell építeni.
A helyzet tehát nem túl kecsegtető, abban azonban a tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett, hogy az Európa-bajnokság nemzeti ügy, amelyben összefogásra van szükség. "Pár éve sokszor szóba kerül az olimpia kérdése" - mondta végezetül Gyárfás. "Nos, az olimpia egy szép álom, az Európa-bajnokság viszont realitás. Ott vagyunk az első háromban, s ha sikerrel járunk, úgy az olimpia rendezéséhez is sokkal közelebb juthatunk."