A Nantes együttesében az elmúlt tíz esztendőben a legbiztosabb pontnak a kapus, Mickael Landreau számított: a hálóőr 1996 októberében mutatkozott be a Ligue 1-ben a Kanárik színeiben, és innentől kezdve kiszoríthatatlan volt a kezdő tizenegyből. Az időközben a válogatottban is bemutatkozott portás összesen 335 bajnoki találkozón állt a Nantes kapujában, ám az előző szezon közben bejelentette: nem hosszabbítja meg lejáróban lévő szerződését, hanem a nyáron ingyen és bérmentve a Paris Saint-Germainbe igazolt.
A klub vezetősége tehát már februárban tisztában volt vele, hogy a kapus elhagyja a csapatot, így volt ideje, hogy megtalálja a megfelelő utánpótlást. Úgy tűnt, hogy ez nem is jelent problémát, elvégre a franciák még a világbajnokság előtt megállapodtak a leendő Landreau-utóddal: a Nantes 2,5 millió euróért leigazolta a szerb Crvena Zvezda kapusát, Vladimir Stojkovicot, aki tagja volt a szerb-montenegrói utánpótlás-válogatottnak, sőt, a felnőttválogatottban is bemutatkozhatott, a nyári világbajnokságon is kerettag volt.
Minden a lehető legjobban alakult tehát, legalábbis papíron, mert amint elkezdődött a pontvadászat, kiderült, hogy nem ilyen rózsás a helyzet. Sztojkovicsnak ugyanis nem sikerült valami jól a beilleszkedés, és a Nantes színeiben képtelen volt olyan jó teljesítményt nyújtani, mint amit vártak tőle. Kétségtelen, hogy az egész csapat rosszul futballozott, de ezzel együtt a szerb kapus rendre pocsék osztályzatokat kapott. Így aztán nem jelentett meglepetést, hogy amikor a klub vezetősége menesztette a trénert, Serge le Dizet, és az utánpótlás-gárda korábbi mesterét, Georges Eót nevezte ki a kispadra, az új mester első dolga az volt, hogy váltott a kapuban: egy meccs erejéig kipróbálta az addig tartalékkapusnak számító Tony Heurtebist, majd ezt követően az utánpótlás-csapatból felhozott Vincent Briant-t védette.
Az együttes vele sem remekelt, így aztán nyolc hét elteltével Stojkovic visszakerült a kezdők közé, és a legutóbbi négy bajnokin megint ő védett. Javult is a teljesítménye, hiszen a Nantes mindössze egy gólt kapott ezeken a találkozókon, de a jelek szerint a vezetőség így is elégedetlen. A France Football osztályzatai mindenesetre alátámasztják a klub elnökségét: Briant átlagosztályzata 3,125, amivel tizedik lehetne a kapusok rangsorában (a szaklap csak azokat rangsorolja, akik legalább tíz meccsen szerepeltek), Stojkovicé pedig mindössze 2,75 - ezzel csontutolsó lenne.
Az tehát nem meglepő, hogy a Kanárik új kapust keresnek, az viszont annál inkább, hogy a kiszemelt nem más, mint Fabien Barthez. A portásról már tavasszal tudni lehetett, hogy a nyári vébét követően távozik az Olympique Marseille-től, és a francia közvélemény biztos volt benne, hogy Barthez egykori nevelőegyesületénél, a Toulouse FC-nél fog kikötni. A kapusnak azonban nem sikerült megegyeznie a TFC-vel, így aztán október 5-én bejelentette: befejezettnek tekinti pályafutását. Azóta ugyan szóba került a neve a Chelsea FC-nél, amikor a londoni együttesnél három kapus is kidőlt a sorból, de ez inkább a sajtó találgatása volt, amit José Mourinho rögtön cáfolt is. Most viszont az FC Nantes elnöke, Rudi Roussillon maga erősítette meg, hogy felmerült Barthez szerződtetésének gondolata, így van valóságalapja a pletykának.