Az északír csoda nyomában

Ha megnézzük az Eb-selejtezők állását, akkor a csoportok éllovasai közül alighanem Észak-Írország remek szereplése a legnagyobb meglepetés. A brit gárda az 1986-os világbajnokság óta egyetlen nagy viadalra sem tudott kijutni, az együttesben nincsenek sztárklubokban szereplő labdarúgók, sőt, még az angol élvonalban is alig játszanak közülük páran - ám az együttes jelenleg mégis a csoport élén áll, megelőzve Svédországot, Spanyolországot és Dániát.

Az északír válogatott annyiban hasonlít a magyarra, hogy utoljára az 1986-os világbajnokságra tudta kvalifikálni magát, de a kilencvenes évek közepéig azért még az európai második vonalba tartozott az együttes, az 1996-os Eb selejtezőin például csak rosszabb gólkülönbsége miatt szorult Írország mögé. Ezt követően azonban egyre gyengébb eredményeket ért el, a mélypont pedig 2003-ban jött el: a csapat 14 összecsapáson keresztül nyeretlen maradt, 2001 októberétől képtelen volt győzni, sőt, a gólszerzés is megoldhatatlan feladatot jelentett játékosai számára, hiszen a fenti 14 meccsből 13-on egyikük sem tudott betalálni. A szövetség akkor menesztette a korábbi mestert, az egykoron sokszoros északír válogatott Sammy McIlroyt, a helyére pedig némi meglepetésre Lawrie Sanchezt nevezték ki.

Ez a döntés bizony sokaknak nem tetszett Észak-Írországban: Sanchez ugyan játékoskorában háromszor is szerepelt az északír csapatban, de szinte mindenki szemében angolnak számított (lévén Londonban született egy ecuadori apa és egy északír anya gyermekeként), amit eleve rosszul viseltek a szurkolók, akik abban bíztak, hogy a tősgyökeres északír Jimmy Nicholl lesz az új szövetségi kapitány. Arról nem is beszélve, hogy Sancheznek túl komoly edzői tapasztalata sem volt: az ír Sligo Rovers után egykori klubjának, a Wimbledon FC-nek a tartalékcsapatát irányította, majd a Wycombe Wanderers szakvezetője volt, ahonnan 2003 szeptemberében menesztették - és 2004 januárjában már északír szövetségi kapitánynak mondhatta magát.

Sanchez első mérkőzésén a válogatott ugyan kikapott a norvégoktól, de a 4-1-es eredmény azt jelentette, hogy a góltalansági széria megszakadt, a következő találkozón pedig Észtországban 1-0-ra nyert az együttes. A drukkerek azonban alighanem akkor zárták végleg a szívükbe a mestert, amikor vb-selejtezőn az északír tizenegy előbb Walesben ért el 2-2-es döntetlent, majd hatalmas meglepetésre Belfastban 1-0-ra legyőzte az angol csapatot. Utóbbi meccs mára már szinte legendássá vált, jellemző, hogy külön DVD-t készítettek róla, amely bestseller lett Észak-Írországban.

Ezzel együtt a mostani Eb-selejtező előtt az északíreknek nem voltak vérmes reményeik, már csak azért sem lehettek, mert a hatodik "kalapból" sorsolták ki őket, vagyis az erőviszonyok alapján csoportellenfeleik közül csak Liechtensteinnél voltak jobbak. Az első mérkőzés után úgy tűnt, hogy tényleg ez a realitás, hiszen Izland úgy tudott nyerni 3-0-ra Belfastban, hogy a végeredmény már a szünetben kialakult. Sanchez akkor kapott hideget-meleget az újságíróktól, ám nemes bosszút állt: négy nappal később ugyanis a csoport favoritjának számító spanyolok ellen győzelemre vezette gárdáját. Azóta pedig nincs megállás, az északírek előbb idegenben döntetlent értek el Dánia ellen, majd sorban legyőzték Lettországot, Liechtensteint, a hét végén pedig az addig 100 százalékos svédeket is - és ezzel a csoport élére ugrottak.

Mindez már csak azért is meglepő, mert a keretben szinte alig van nemzetközileg is ismert futballista, a játékosok többsége az angol alacsonyabb osztályokban, vagy pedig Skóciában szerepel, de ott sem a sztárklubok valamelyikében. A spanyolok ellen pályára lépett labdarúgók közül mindössze ketten mondhatják el magukról, hogy az angol Premier League-ben keresik kenyerüket: a középhátvéd Aaron Hughes és a középpályás Steven Davis egyaránt az Aston Villában játszik. Rajtuk kívül még a veterán szélső, Keith Gillespie szokott rendszeresen pályára lépni, bár a svédek ellen hiányzott - ő a Sheffield Unitedben futballozik. Mellettük azonban találhatunk játékosokat a Burnley FC-ből, a Leeds Unitedből, a Birmingham Cityből, a Sunderland AFC-ből, a Luton Townból, a Sheffield Wednesdayből, a Nottingham Forestből vagy a Motherwell FC-ből - ők győzték le a Real Madrid, a Valencia CF és az FC Barcelona sztárjaiból álló spanyolokat, vagy éppen a Zlatan Ibrahimoviccsal, Fredrik Ljungberggel, Johan Elmanderrel felálló svédeket.

Sanchez kinevezését fanyalogva fogadták a szurkolók, mostanra azonban mindenkit meggyőzött

A gyengébb képességű vagy még nagyon fiatal focistákból Sancheznek egy rendkívül ütőképes csapatot sikerült összeraknia, és természetesen ennek a csapatnak is megvannak a sztárjai. A fő gólvágó David Healy mellett még az ifjú balhátvédet, Jonny Evanst kell kiemelni, aki tavaly a spanyolok ellen debütált a válogatottban, és azóta egyetlen másodpercet sem hagyott ki az Eb-selejtezők során. A januárban 19. életévét betöltött focista jelenleg ugyan a Sunderland AFC-ben szerepel, de csak kölcsönben van a Fekete Macskáknál, hiszen a Manchester United játékosa, és tavaly nyáron a felkészülési időszakban párszor szerepelt is a Vörös Ördögök első csapatában - a sztárokkal teletűzdelt MU-ba azonban nem tudta beverekedni magát.

A fő beszédtéma persze természetesen nem ő, hanem a csatár, David Healy, akiről egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy a hátán viszi a csapatot: az Eb-selejtezők során az északírek tíz góljából kilencet szerzett! A 27 esztendős támadó egykoron a Manchester Unitedben kezdte pályafutását, de mindössze egyetlen bajnokin játszott ott: 2000 decemberében Ryan Giggs helyére állt be az Ipswich Town ellen. Később aztán megfordult a Port Vale-ben, a Norwich Cityben és a Preston North Endben is, majd 2004-ben igazolt a Leeds Unitedbe, ahol ma is játszik. Érdekes módon azonban ott sincsen biztos helye a kezdők között, mivel a tréner, Dennis Wise a rotációs szisztéma híve, de Healy azért a bajnokságban is már nyolc gólnál jár ebben a szezonban.

A nemzeti tizenegyben ugyanennyi idő alatt viszont tízszer talált be, ebből kilenc alkalommal a kvalifikációs sorozatban, és lassan mindenféle északír rekordot átír. Azt már korábban elmondhatta magáról, hogy senki sem ért el nála több találatot a címeres mezben Észak-Írországban, az előző csúcs 13 találat volt - Healynek jelenleg 29 van. A spanyolok elleni mesterhármasa az első belfasti triplázás volt egy bizonyos George Best óta, és miután Liechtenstein ellen is háromszor volt eredményes, ő lett hazájának első focistája, aki két mesterhármast is rúgott a válogatottban.

A jelenlegi csoportelsőség ellenére a szakvezető, Lawrie Sanchez igyekszik reálisan nézni csapata továbbjutási esélyeit - elvégre az északírek jelenleg úgy előzik meg a svédeket és a spanyolokat, hogy mindkét gárdánál eggyel többet játszottak, és ráadásul még mindkét riválisukhoz utaznak. "Az, hogy hat mérkőzés után 13 pontunk van, fenomenális, de szerintem a hátralévő mérkőzéseinken is legalább ennyit kell szereznünk, ha ki akarunk jutni az Eb-re" - mondta a szakvezető, de azért tisztában volt vele: júniusig az F csoport tabellája Észak-Írországgal kezdődik.

Forrás: www.global-soccer.eu