Egyre valószínűbb a Szőke Angyal távozása

Annak ellenére, hogy a nagycsapatok ellen rendre jó eredményeket ért el, és a statisztikák alapján a spanyol bajnokság legjobb kapusával, illetve védelmével rendelkezik, nem sok szó esett az idény során a Getafe CF-ről. A harmadik számú madridi gárda iránt csak a minap nőtt meg az érdeklődés, amikor elterjedt az (ál)hír, hogy a csapat edzője, Bernd Schuster előszerződést írt alá a Real Madriddal. A Szőke Angyal természetesen azonnal cáfolt, de távozása így is egyre valószínűbb, az FC Barcelona elleni kupavereséget követően Ángel Torres Sánchez klubelnök nem átallotta kritizálni a német edző szakmai elképzeléseit.

Lamentálhatnánk kicsit azon, vajon miért úgy működik a (futball)világ, hogy ha egy csapatnál minden rendben van, akkor a kutya sem foglalkozik vele, ellenben ha jön egy hullámvölgy, vagy egy jó szaftos pletyka, azonnal beindul a gépezet - de inkább hagyjuk a filozofálgatást, és foglaljuk össze az alapszituációt! Dióhéjban: a Rayo Vallecano 2003-as kiesése után "csak" két fővárosi egyesület maradt a spanyol első osztályban, ez az állapot szűnt meg azáltal, hogy 2004-ben a Madrid déli részén található Getafe csapata története során először felverekedte magát a Primera Divisiónba. Sőt, nemcsak hogy feljutott, de sikerült is bentmaradnia, hiszen a ma a Valencia CF-et dirigáló Quique Sánchez Flores remek kis együttest rakott össze, amely még arra is képes volt, hogy egy-egy alkalommal legyőzze a Valenciát és a Real Madridot.

2005 nyarán így elkezdődött az azóta is tartó játékospolitikai trend, jelesül, hogy a keret legjobbjait elcsábítják, és a gárda minden szezon előtt "vérátömlesztésen" esik át. Ez az első szezon után még súlyosbodott az edző távozásával is, akkor került a kispadra az a Bernd Schuster, akinek ugyan 2008-ig érvényes szerződése van, de egyre inkább kifelé áll a szekere rúdja. Félreértés ne essék, nem a rossz eredmények miatt, sőt: az egykori kiváló középpályás edzőként is komoly kvalitásokról tett tanúbizonyságot az utóbbi években, a 2005-2006-os idényben felépítette, majd az első tízbe vezette a Getafét, hogy aztán a jelenleg is zajló szezon előtt újra apró darabokból rakjon össze egy olyan együttest, ami immár UEFA-kupás helyért harcol.

Azaz hogy harcolt, hiszen a csapatot a jelek szerint az utóbbi idők bizonytalansága és felhajtása megviselte, így visszacsúszott a senki földjére, ami itt és most azt jelenti, hogy kiesési gondjai nem lesznek, ellenben a nemzetközi szereplés lehetősége távolivá vált. A bajnokságban elfoglalt kilencedik pozíció persze nem rossz eredmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Vivar Doradóék a Király-kupa elődöntőjébe is beverekedték magukat (a másodosztályú CD Xerez, Quique Sánchez Valenciája és a CA Osasuna testén át), hogy aztán a Camp Nouban egy igencsak emlékezetes, fordulatos mérkőzésen végül megsemmisítő vereséget szenvedjenek az FC Barcelonától.

Feltűnő adatokban persze az ősszel sem szűkölködött a sötétkékek eredménylistája, rögtön a szezon elején a Real Madrid 1-0-s legyőzésével került fókuszba a gárda - a győztes gólt szerzett, nagycsapatok által körüludvarolt középhátvéd, Alexis aligha marad a csapatnál a nyáron. Tavasszal aztán a Valencia CF 3-0-s legyőzése emelkedett ki a sorból, ezt a sikert azonban jó ideig, egészen pontosan múlt vasárnapig, a Villarreal CF elleni szintén 3-0-s győzelemig nem követte újabb, hacsak a Real Madrid elleni második városi derbin idegenben elért döntetlent nem vesszük annak.

A csapat jól megszokott erényei, a komoly technikai felkészültséggel párosuló taktikai érettség és jó összjáték pedig még ki is egészültek egy újabb elemmel, ami nem más, mint a bravúros kapusteljesítmény. A nyáron a Boca Juniorstól érkezett Roberto Carlos Abbondanzieri ugyanis az idény során a liga legjobb kapottgól-mutatóval rendelkező hálóőre lett, 30 mérkőzéséből 13-on egyáltalán nem kellett a háta mögé nyúlnia, így Iker Casillast és Víctor Valdést megelőzve elsőszámú várományosa a spanyol bajnokság legjobb portásának járó Zamora-díjnak.

Ami miatt viszont hiányérzete lehet a Coliseum Alfonso Pérez stadion nézőközönségének, az a csatárok teljesítménye: csak az előző szezonban kilenc gólt rúgott, és most is ennyinél tartó Daniel Güiza ugyan bírja az iramot, de Manu del Moral és Sergio Pachón nem elég eredményes (előbbi öt, utóbbi mindössze két találatnál jár) - a veterán szerb támadó, Velko Paunovic pedig, miután az ősszel a bajnokságban nem tudott betalálni, el is igazolt Oroszországba, azonban a helyére a Dinamo Kijevtől kölcsönvett Maris Verpakovskis sem villog, első bajnoki góljára egészen múlt vasárnapig kellett várni.

Meg kell osztanunk tehát egy másik, az előzőnél kínosabb statisztikát is: a Getafe játékosai 31 forduló alatt 14-szer nem találtak az ellenfél kapujába. Ezen javíthatnak Bernd Schuster tanítványai vasárnap, amikor is a Levante UD-vel, a német mester előző klubjával mérkőznek - az extra motivációt az jelentheti, hogy a Szőke Angyalt 2005-ben a bajnokság vége előtt öt fordulóval felállították a gárda kispadjáról, amely akkor még nem állt kieső pozícióban, de végül, már Schuster nélkül, búcsúzott az élvonaltól, most pedig, újoncként, ismét a végzetes 18. helyen áll.

www.global-soccer.eu