B csoport, 2. forduló:
Brazília - Chile 3-0 (1-0)
Maturín, Monumental-stadion
v.: Torres (paraguayi)
Brazília: Doni - Maicon (Daniel Alves, 19.), Alex, Juan, Gilberto, Gilberto Silva, Mineiro, Elano (Josué, 77.), Robinho, Anderson (Júlio Baptista, 46.), Vágner Love.
Chile: Bravo - Ormeno, Fuentes, Riffo (J. Vargas, 54.), Contreras, Jara (Lorca, 46.), Meléndez (Iturra, 26.), Sanhueza, Valdivia, M. González, H. Suazo.
gól: Robinho (35., 83., 86. - az elsőt 11-esből)
Mexikó - Ecuador 2-1 (1-0)
Maturín, Monumental-stadion
v.: Ortubé (bolíviai)
Mexikó: O. Sánchez - Castro, Márquez, Magallón, Pinto, Torrado, F. Arce, Correa, R. Morales (Pineda, 83.), Castillo (Blanco, 78.), Cacho (Bravo, 64.).
Ecuador: Mora - De la Cruz, I. Hurtado, Espinoza, Bagui (Ayoví, 72.), Castillo, E. Tenorio (Reasco, 46.), Valencia, Méndez, C. Benítez, C. Tenorio (Borja, 79.).
gól: Castillo (22.), Bravo (80.), ill. Méndez (85.)
A vasárnapi két összecsapásra a maturíni Monumental-stadionban került sor, amelyet csak egy évvel ezelőtt kezdtek el építeni, és a jelek szerint nem is tudták befejezni határidőre. A jelentések szerint elsősorban a stadion körüli infrastruktúrával volt probléma, a nézőknek ugyanis a várostól körülbelül két kilométert kellett gyalogolniuk, hogy eljussanak az aréna bejáratához, miközben az építkezés maradványait kerülgették.
A stadionban nem volt sajtópáholy, ami még a kisebb gond ahhoz képest, hogy a székek egy részét vastag por borította, és a törmelék egy részét a nézőtér sarkaiban helyezték el - a kamerák ezt persze nem mutatták. A fentiek ellenére a Brazília-Chile összecsapás jó hangulatban kezdődött. A brazilok szövetségi kapitánya, Dunga a várakozással ellentétben csak egy helyen változtatta meg kezdő tizenegyét, a mexikóiak ellen pocsék teljesítményt nyújtott Diego helyett Anderson lépett pályára, ám az első találkozón szintén csalódást okozott Elano és Doni maradt a csapatban.
A chileieknél több volt a csere, annak ellenére, hogy Nelson Acosta együttese megnyerte első mérkőzését. Igaz, Ecuador ellen a védelem nem volt topon, nem csoda, hogy a hátsó alakzatba három új ember is bekerült Miguel Riffo, Ismael Fuentes és Gonzalo Jara személyében - ennek köszönhetően az első találkozón még balhátvédként szerepelt Mark González egy sorral előrébb léphetett. Ahogyan azt sejteni lehetett, a chileiek kissé defenzív felállást választottak, és csak egy csatárral kezdtek, a selecao pedig megint csak nem tudott mit kezdeni a fegyelmezetten védekező ellenfelével szemben.
Anderson ugyan valamivel aktívabb volt, mint a mexikóiak ellen Diego, de a tizenhatos előtt elfogyott a brazilok tudománya, megint csupán abban bízhattak, hogy Robinho valamelyik cselsorozata eredményes lesz. A chilei csapat igyekezett megtartani a labdát, és annak elveszítése után azonnal visszazárt, miközben jobb híján pár távoli lövéssel riogatta Donit. A legtöbb izgalmat a sérülések okozták, a braziloknak Maicont, a chileieknek pedig Rodrigo Meléndezt kellett lehozniuk. Nem sok jel mutatott arra, hogy a selecao megszerezheti a vezetést, de tíz perccel a szünet előtt a játékvezető megajándékozta a brazilokat, mivel tizenegyest ítélt a javukra - a bíró úgy látta, hogy Riffo a tizenhatoson belül meglökte Robinhót.
Robinho nem lőtte túl jól a büntetőt, de szerencséje volt
Erősen vitatható döntés volt, de Robinhót ez nem zavarta, és értékesítette a büntetőt, még ha Claudio Bravo kapus bele is ért lövésébe. Az esetet követően a chilei kispadról hevesen reklamáltak, végül az egyik cserejátékos, Jorge Vargas lapott sárga lapot. A második félidő kis késéssel indult, mivel az egyik kaput meg kellett szerelni, miután az első játékrész végén az egyik chilei védő kissé megrángatta a hálót, amely pár helyen leszakadt a felső kapufáról - a reparálást maga a játékvezető hajtotta végre.
Mind a két mester cserélt a szünetben, a braziloknál Anderson helyére Júlio Baptista állt be, a másik oldalon pedig Jarát Juan Gonzalo Lorca váltotta. Utóbbi egyben azt jelentette, hogy a chileiek visszaálltak a kétcsatáros taktikára, és ennek megfelelően támadójátékuk alaposan feljavult. Miközben a brazilok továbbra sem tudtak helyzeteket kidolgozni, addig Chilének több ziccere is volt, amelyek azonban sorra kimaradtak: Humberto Suazo például három védőt is kicselezett, de ezzel sok időt és energiát veszített, lövését pedig kivágták a gólvonalról.
Időközben mind a két mesternek még egy kényszerű cserét kellett végrehajtania, hét perccel a lefújás előtt pedig eldőlt a három pont sora, miután Robinho elegánsan értékesítette Vágner Love kiugratását. A Real Madrid támadója három perccel később teljessé tette mesterhármasát, de a három pont mellett maximum az ő teljesítményének örülhettek a brazilok.
A Brazília - Chile találkozó összefoglalója
A nap másik találkozóján az első mérkőzését 2-1-re elveszített Ecuador a brazilok elleni győzelemmel rajtolt Mexikó ellen szerepelt, és az ecuadoriak a vereség ellenére sem változtattak kezdő tizenegyükön. Az El Trinél is csak egy módosítás volt, a kapuban nem a brazilok ellen remekelt Guillermo Ochoa, hanem Óscar Sánchez állt.
A helyi sajtó egyébként úgy tudta, hogy a veterán támadó, Cuauhtémoc Blanco is ott lesz a kezdő tizenegyben, sőt, a csatár állítólag azzal fenyegetőzött, hogy hazautazik, ha nem teszik be a csapatba - a jelek szerint ebből egy szó sem volt igaz, mert Blanco a kispadon ült. A találkozót a közép-amerikaiak kezdték aktívabban, de vezető találatukhoz az ecuadori védelem bakija is kellett: a védelemből előretörő Rafael Márquez passzát Iván Hurtado lefülelhette volna, de balszerencséjére lábáról éppen Nery Castillo elé pattant a labda, aki így egyedül léphetett ki, és nem is rontotta el a lehetőséget.
A mexikóiak számára eddig remekül alakul a Copa
Ezt követően inkább az ecuadoriak voltak mezőnyfölényben, de igazán nagy helyzetük nem akadt, csak egy lesgólig jutottak. A mexikói támadások csak ritkán jutottak el az ecuadori kapu elé, de akkor ziccer alakult ki, közvetlenül a szünet előtt Hurtado a gólvonalon állva tisztázta Fernando Arce lövését. A félidőben az ecuadori mester lehozta a gyengén futballozó Edwin Tenoriót, és helyette Neicer Reascót dobta csatába, így a balhátvéd Óscar Bagui fellépett a középpályára.
A dél-amerikai együttes egészen az ellenfél tizenhatosáig remekül játszotta meg a labdát, ott azonban elfogyott a tudománya, ha pedig mégis akadt egy-egy lehetőség, akkor a helyzetkihasználás volt csapnivaló - a másik oldalról nézve Óscar Sánchez bizonyította, hogy ő is van olyan jó hálóőr, mint kollégája, Ochoa.
Két mexikói és egy ecuadori találat
Tíz perccel a lefújás előtt aztán jött a mélyütés az ecuadoriaknak, a mexikóiak két cserejátékosa, Blanco és Omar Bravo ugyanis összehozta az El Tri második találatát. Edison Méndez ugyan egy távoli lövéssel szépíteni tudott (a labda Jonny Magallónon megpattanva jutott a hálóba), de az egyenlítésre nem volt esélyük az ecuadoriaknak, akiknek így szinte csak matematikai sanszuk maradt a továbbjutásra - ahhoz ugyanis mindenképpen le kellene győzniük Brazíliát. Mexikó viszont máris a legjobb nyolc között érezheti magát, elsőként a Copa résztvevői közül.
Az állás:
1. Mexikó 6 pont
2. Brazília 3 (3-2)
3. Chile 3 (3-5)
4. Ecuador 0