Most jön az igazi erőpróba a Schalke számára

A Bundesliga rajtja előtt a legtöbb szakértő a Bayern Münchent tartotta az aranyérem legnagyobb esélyesének, és elsősorban az FC Schalke 04-ről tételezték fel, hogy képes lehet megszorítani a bajorokat. A gelsenkircheni gárda az első négy forduló után ugyan veretlennek mondhatja magát, de csak egyszer tudott nyerni, ráadásul a Királykékek a BL-ben is alaposan belehúztak - az őszi szezon nem tűnik könnyűnek a gárda számára.

A Schalke előző szezonban megszerzett ezüstérméről (vagy máshonnan nézve elveszített aranyérméről) már nagyon sok szó esett, és a gelsenkircheniek alighanem elegük van abból, hogy állandóak felemlegetik nekik ezt és a 2001-ben hasonló körülmények között elbukott bajnoki címet - ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy a klubnak egy darabig nem lesz ilyen nagy esélye arra, hogy végre megszerezze első Bundesliga-aranyát.

A Bayern München nagy nyári költekezése nyomán ezt alighanem Gelsenkirchenben is érezték, bár a Kicker szezon előtti kiadványában a csapat mestere, Mirko Slomka elmondta: a csapatnak az a célja, hogy végig harcban legyen a bajnoki címért folytatott küzdelemben, és legrosszabb esetben is dobogón végezzen - ami egyet jelent a Bajnokok Ligájába való bejutással.

A Királykékek abból a szempontból mindenképpen jól tevékenykedtek a nyári átigazolási időszakban, hogy alapembereik közül csak a brazil Lincolnt engedték el, ráadásul az ő személye amúgy is megosztotta a csapat híveit. A karmester játéktudását senki sem vonta kétségbe, azonban tudását nem mindig kamatoztatta, arról nem is beszélve, hogy heves vérmérséklete miatt a gárda többször is hátrányba került.

Lincolnért a Galatasaray ötmillió eurót fizetett ki, és ezt a pénzt egy az egyben a helyére kiszemelt futballistára, a fiatal Ivan Rakiticre költötték, akit az FC Baseltől vettek meg. A többi új szerzemény személyére is hamar fény derült, a védelembe Heiko Westermann, a középpályára pedig Jermaine Jones érkezett - utóbbiért még csak fizetni sem kellett. A szakmai stáb ugyan a középpályára még egy játékost szeretett volna, de miután az első számú kiszemeltet, Stephen Appiaht nem sikerült megvenni a Fenerbahcétől, így aztán minden jel arra mutatott, hogy a keret már június végére teljessé vált.

Ez végül nem így történt, hiszen az utolsó napokban a Schalke azért még megvette az uruguayi Danubio fiatal focistáját, Carlos Grossmüllert, akit már régóta figyeltek, de eredetileg csak egy évvel később akarták szerződtetni - így viszont már most igényt tartottak rá. Ezzel együtt a Schalke egyik legnagyobb előnyét abban látták az új bajnokság előtt, hogy a csapat együtt maradt, és Slomka mesternek nem kell csapatépítéssel foglalkoznia - ennek megfelelően az első játéknapon, a VfB Stuttgart ellen egyetlen új szerzemény sem volt a kezdők között.

Más kérdés, hogy az egyenlítő találatot így is egy friss igazolás, a csereként beküldött Rakitic szerezte, aki azóta be is játszotta magát a gárdába, hiszen mindegyik találkozón a kezdőtizenegyben szerepelt. A többiek is fokozatosan kerültek be: Jones a legutóbbi két összecsapáson, Westermann az utolsó meccsen szerepelt a kezdőcsapatban, Grossmüller pedig még csak egyszer, csereként kapott játéklehetőséget.

Más kérdés, hogy Jones és Westermann is elsősorban az együttes sújtó sérüléshullám miatt játszhatott. A védelemből a Leverkusen ellen Marcelo Bordon hiányzott, és a találkozón Mladen Krstajic is megsérült (ráadásul neki várhatóan hat hetet kell kihagynia), a középpályán pedig Levan Kobiasvilit kell nélkülöznie Slomka mesternek.

A csatársorban is akad hiányzó Sören Larsen személyében, aki az egyik edzésen balszerencsésen ütközött Manuel Neuer kapussal, de ez nem jelent olyan nagy problémát, mivel a szakvezető módosított a Schalkétől megszokott taktikán, és a korábbi háromcsatáros szisztémáról átállt a kétcsatáros formációra.

Kuranyi helye biztos a Schalke csatársorában

Az előző szezon nagy részében ugyanis a gelsenkircheniek a 4-3-3-as taktikát alkalmazták, és a mostani idény első bajnokiján is ez volt a helyzet: a VfB Stuttgart ellen az Asamoah, Kuranyi, Lövenkrands támadótrió futott ki a pályára. A második játéknapon, a Borussia Dortmund elleni Ruhr-vidéki derbin viszont már 4-4-2 volt a felállás, a csatársorban Asamoah-val és Kuranyival. Kuranyinak azóta is biztos a hely a csapatban, a Leverkusen ellen azonban a partnere már Lövenkrands volt.

A Schalke hívei egyelőre maguk sem tudják, hogy miként értékeljék csapatuk eddigi szereplését, hiszen bár az együttes négy forduló még veretlen, eddig csak egyszer tudott nyerni - a győzelem viszont az ősi rivális Borussia Dortmund ellen született. A következő hetek eredményei mindenesetre sok mindenről dönthetnek a gelsenkirchenieknél: az ötödik játéknapon ugyanis a Bayern Münchenhez látogat a csapat, majd pedig megkezdi BL-szereplését.

A nemzetközi porondon a Királykékek alaposan belehúztak hiszen a Chelsea FC-vel és a Valencia CF-fel kerültek egy csoportba, vagyis a papírforma alapján nem ők számítanak a legesélyesebbnek a továbbjutásra - az első meccsen rögtön a spanyolokat fogadják, három nappal a Bayern elleni rangadó után.