Mi a román klubfutball titka?

A szokottnál is nagyobb a tétje az idén a román pontvadászatnak, hiszen keleti szomszédunknál a 2008-as aranyérmes a következő szezonban rögtön a főtáblán kezdheti a Bajnokok Ligája-szereplést, vagyis selejtező nélkül kerül a csoportkörbe. Pedig az évtized elején a román egyesületek még körülbelül hasonló szerepet játszottak a nemzetközi kupaporondon, mint a magyarok - azaz semmilyet...

A román klubfutball első aranykorát az 1980-as évek második felében élte, de ez tulajdonképpen egyetlen csapathoz volt kötheti: az állami parancsra összeszedett klasszisokból álló Steaua Bucuresti 1986-ban hatalmas meglepetésre megnyerte a BEK-et, három évvel később pedig ismét döntőt játszhatott a sorozatban - igaz, akkor a fináléban súlyos vereséget szenvedett az AC Milantól. Ezen kívül azonban román együttes sohasem jutott döntőbe az európai kupákban, és a Steaua tündöklése után keleti szomszédunk klubcsapatai nem sok vizet zavartak a nemzetközi porondon. Miközben az európai sztárcsapatokban szereplő légiósokra épülő válogatott 1994 és 2000 között mindegyik világ- és Európa-bajnokságon részt vett, az egyesületek képtelenek voltak kiemelkedő eredmény elérésére.

A Bajnokok Ligájában például a Steauának mindössze két alkalommal sikerült bejutnia a csoportkörbe, és az 1996-97-es szezon után a román bajnokcsapat rendre elvérzett a BL selejtezőiben. A tavaszt pedig egyszer sem sikerült megérniük a román kluboknak - pedig ez még egy magyar együttesnek is összejött, a 2003-2004-es idényben a Debrecen ott volt a legjobb 16 között az UEFA-kupában. Ebben az idényben keleti szomszédunktól a Dinamo és a Steaua indult ugyanebben a sorozatban, de egy körrel korábban búcsúztak, mint a Loki.

A fordulatot az UEFA-kupa átszervezése hozta meg: a csoportkörös rendezés valóságos főnyeremény lett a románoknak. A 2004-2005-ös pontvadászatban még "csak" a Steauának sikerült eljutnia ebbe a fázisba, de onnan rögtön tovább is ment, sőt, a következő fordulóban kiverte a Valencia CF-et is, mielőtt a nyolcaddöntőben elbúcsúzott volna. A következő idény pedig elképesztő román sikert hozott: a Steaua ellen a Rapid is bejutott a csoportkörbe, majd onnan is továbbléptek, sőt, a negyeddöntőben balszerencséjükre éppen egymással találkoztak. A továbbjutó Steaua végül a Middlesbrough FC ellen játszhatott elődöntőt.

Ezen eredményeknek köszönhetően a román labdarúgás egyre feljebb lépett az UEFA ranglistáján, és miután a 2006-2007-es idényben a Steaua a BL-ben is jól szerepelt (a csoportmérkőzések során öt pontot gyűjtött, és harmadik lett, megelőzve a Dinamo Kijevet), és a Dinamo is remekelt az UEFA-kupában, az európai szövetség legfrissebb ranglistáján a románok olyan előkelő helyen állnak, hogy a 2008-2009-es szezonban bajnokcsapatuk rögtön főtáblás lesz a BL-ben.

Nagy kérdés, hogy a román labdarúgás mitől lehet ennyivel jobb a magyarnál, hiszen a keleti szomszédunk futballját jól ismerők szerint a bajnokság a korrupció és a bunda melegágya (egy friss hír szerint a Steaua tulajdonosa, Gheorghe Becali külön prémiumot ajánlott fel a listavezető CFR Cluj ellenfeleinek), a színvonala azonban a jelek szerint fényévekkel a miénk előtt van. A válasz persze egyszerű: Romániában jobb edzők jobb játékosokat nevelnek, de az sem mindegy, hogy a szomszédban miként használják ki a lehetőségeket.

Itt van például a játékoseladás: a három nagy fővárosi egyesület legjobbjainak értékesítéséből az elmúlt években olyan bevételre tett szert, amilyenről a hazai klubok csak álmodnak. A Dinamo például csak 2003 nyarán több, mint tízmillió eurót kasszírozott Ciprian Marica, Gabriel Tamas és Ianis Zicu eladásából; a Rapid 2006 nyarán 3,3 millió euróért vált meg Darius Niculaétól, most januárban pedig nyolcmillióért (!) adta el Ionut Mazilut a Dnipro Dnipropetrovszknak. A Steaua 2006 nyarán hárommilliót kapott Stefan Ogararuért, egy évre rá pedig majd ugyanennyit a francia Cyril Thereau-ért - jellemző, hogy őt egy évvel korábban 750 ezerért vették... És ezek csak a nagycsapatok sikerei: januárban még a Gloria Bistrita is képes volt egy 2,5 millió eurós transzferre, a Benfica ugyanis ennyiért vette meg a klub korosztályos válogatott balhátvédjét, a magyar nemzetiségű Sepsi Lászlót.

A román válogatott résztvevője az idei foci-Eb-nek is

Az így befolyt summát pedig a klubok általában visszaforgatják a csapatba, és egyre jellemzőbb, hogy a román egyesületek nyugat-európai vagy dél-amerikai légiósokat igazolnak. Thereau esetét már említettük, de a listavezető CFR Clujban például hemzsegnek a portugál játékosok, a télen pedig az FC Internazionalét, az Ipswich Townt és a River Plate-et is megjárt Sixto Peralta, illetve a svéd válogatott Mikael Dorsin érkezett; a Steaua a perui válogatott Andrés Mendozával erősített; a Dinamo pedig a sokszoros belga válogatott Philippe Léonardot szerződtette. Amihez persze az is kell, hogy Romániában is egyre inkább szerepet vállalnak a futballban az ország tehetősebb üzletemberei, akik elsősorban nem a fociból akarnak meggazdagodni, hanem valóban pénzt áldoznak a csapatra. A CFR Clujnál a magyar nemzetiségű Pászkány Árpád, a Politechnica Timisoaránál Marian Alexandru Iancu (a Balkan Petroleum nevű olajcég egyik vezetője), a Steauánál a híres-hírhedt Gigi Becali, a Rapidnál pedig a politikusként is szerepet vállalt George Copos.

www.infosport-focivilag.hu