Koeman eltaktikázta magát Valenciában

Valószínűleg kevés edző mondhatja el magáról, hogy négy nappal egy kupagyőzelem után menesztették, és alighanem a Valencia CF mestere, Ronald Koeman sem büszke erre, de vele éppen ez történt. Bár az egyesületnél uralkodó anarchiának nem a holland szakember volt az oka, de az ő tevékenysége is jelentősen rontott a csapat helyzetén - és a klubnak az élvonalbeli tagsága is veszélybe került.

Az elmúlt években rendszeres BL-résztvevőnek számító Valenciánál a vezetőség már jó ideje meglehetősen ellentmondásosan tevékenykedett. Ez elsősorban a sportigazgatók szinte évenkénti menesztésében nyilvánult meg, októberben pedig a szakvezetőnek, Quique Sánchez Floresnek is mennie kellett - annak ellenére, hogy az együttes korántsem szerepelt rosszul a bajnokságban.

Azonban a Valencia inkább idegenben, mint hazai pályán szerezte a pontokat, és a Luis Casanova-stadion közönségének ez nem nagyon tetszett, mint ahogyan a szerintük túlságosan is defenzív taktika is szúrta a szemüket. A drukkerek végül elégedettek lehettek, mert a trénert októberben menesztették - de a fanatikusok pár hónappal később már visszasírták Quique Sánchezt.

Az új szakvezető, a holland Ronald Koeman ugyanis még eredménytelenebbül vezette a gárdát, és még népszerűtlenebb volt, mint az elődje - ráadásul a hírek szerint nem csak a szurkolók, hanem a játékosok többségének körében is. Ennek elsődleges oka az volt, hogy Koeman pár hét után a tartalékok közé száműzte a korábbi sikerkorszak három kulcsemberét: Santiago Canizarest, David Albeldát és Miguel Ángel Angulót. A pletykák szerint ez nem annyira a szakvezető, mint az elnök, Juan Soler döntése volt, Koeman csak amolyan bábként működött közre, de a lényegen ez nem változtatott. Az eset hatalmas vihart kavart, főleg, hogy Albelda oszlopos tagja volt a spanyol válogatottnak, arról nem is beszélve, hogy nem sokkal később beperelte saját klubját.

Ha a Koeman által végzett szakmai munkát nézzük, abban sem volt sok köszönet. A tréner a klasszikus holland iskolának megfelelően áttért a 4-3-3-as felállásra, és annak ellenére is ezt forszírozta, hogy pár hét után kiderült: a focistáknak egyrészt nem nagyon tetszik ez a taktika, másrészt pedig nem is nagyon tudnak ilyen szisztémában futballozni. Legalábbis az eredmények erre utalnak, hiszen a Valencia története legrosszabb élvonalbeli sorozatát produkálta, amikor kilenc mérkőzésen keresztül képtelen volt nyerni - és nem mellékesen ezen kilenc összecsapásból nyolcon még csak gólt sem szerzett!

Pedig ami a játékospiacot illeti, a vezetőség már januárban hozott két focistát Koeman kérésére: a tréner egykori játékosát, Hedwiges Madurót potom kétmillió euróért sikerült megszerezni, de az argentin Ever Banega már 18 millióba került. Ez a transzfer jól illeszkedik a klub utóbbi átigazolásainak sorába, amelyek során a Valencia gyakran csillagászati összegeket fizetett olyan focistákért, akik nem nagyon váltak be.

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a jelenlegi pontvadászat előtt az egyesület 15 millió eurót fizetett a portugál Manuel Fernandesért, akit januárban diszciplináris problémák miatt kölcsön is adtak az Everton FC-nek; Nikola Zigic pedig 15 millióba került - hogy aztán mindössze 13 bajnokin szerepeljen, és nem azért, mert sérült volt. Ehhez képest az a tény, hogy a hatmilliórt megvett védő, Alexis a szezon nagy részében sérülés miatt hiányzott, már igazán semmiség...

Egyedül a kupamenetelés szólt Koeman mellett, mert a spanyol kupában a Valencia bejutott a döntőbe, kiverve például az FC Barcelonát is, ám a trófea megnyerése sem tudta megmenteni a szakembert. A következő bajnokin a Valencia 5-1-re kikapott az Athletic Bilbaótól, ami azt jelentette, hogy a csapat végleg a kiesőjelöltek közé csúszott vissza: az együttest mindössze két pont választotta el a 17. helyezettől. Koeman mérlege katasztrofális volt: 22 bajnokiból csak négyet nyert meg - ebből kettő az első kettő meccs volt... A szakemberrel együtt asszisztensének, José María Bakerónak is mennie kellett.

A kispadra a klub egykori focistája, Salvador González, művésznevén Voro került, akinek első döntése az volt, hogy visszavette a három "renitenst" a keretbe. A CA Osasuna elleni bajnokin Canizares védett, és Angulo is beállt az utolsó percekre - amikor a gárda már 3-0-ra vezetett. Kellett ehhez egy jókora játékvezetői tévedés is (a pamplonaiak kapusát, Ricardót a bíró kiállította, és tizenegyest is ítélt, pedig a portás a labdát ütötte el Villa elől), ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy Voro visszatért a klasszikus 4-4-2-höz, a két szélsővel, két védekező középpályással és két csatárral, aminek rögtön meg is lett az eredménye.

Persze a Valencia még nincsen biztonságban, hiszen a sorsolása igen csak nehéz: a hátralévő négy játéknapon találkozik még az FC Barcelonával és az Atlético Madriddal, valamint a szintén kiesés ellen küzdő Real Zaragozával. Európai kupaszereplés ide vagy oda, ha a klub kiesik a legjobbak közül, akkor a sokat rebesgetett nyári kiárusítás a vártnál is nagyobb lehet majd.

www.infosport-focivilag.hu