Nyolc forduló alatt a paraguayi válogatott négypontos előnyt szerzett a többiekkel szemben. A kiváló szereplése csak részben számít meglepetésnek, hiszen a csapat ott volt a legutóbbi három világbajnokságon, így a 2010-es tornára való kijutás amolyan kötelező feladatnak tűnt a számára. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy az együttes egy körrel a sorozat félideje előtt a selejtező élén áll majd. A paraguayiak fő erősségének a védelmet tartották, amely most sem teljesít rosszul, elvégre nyolc találkozón mindössze hat gólt kapott a csapat; a támadórészleg eredményessége viszont felülmúlta a várakozásokat, eddig ugyanis egyetlen válogatott sem szerzett több gólt Roque Santa Cruzéknál.
A válogatott argentin szakvezetője, Gerardo "Tata" Martino úgy véli, csapata azért szerzett 17 pontot, mert ennyit érdemelt ki. "Mit tegyünk, ha ilyen jók vagyunk?" - tette fel a költői kérdést az egykori válogatott labdarúgó. Együttese hazai pályán eddig nem talált legyőzőre, többek között Brazíliát is megverte, de ennél is fontosabb, hogy idegenben is kiválóan játszik. "Chilében azért tudtunk nyerni, mert kiválóan futballoztunk, Peruban viszont kevesebbet tettünk a siker érdekében, ezért lett 0-0 az eredmény. Az argentin 1-1 azért fáj, mert könnyedén győzhettünk volna."
A dél-amerikai mezőny kiegyenlítettségét ugyanakkor jól jelzi, hogy Paraguay egyetlen vereségét a kontinens leggyengébb együttesének tartott Bolívia ellen szenvedte el: a listavezető La Pazban 4-2-re kapott ki, vagyis a többi hét találkozón mindössze két alkalommal került a labda a hálójába. A bolíviaiak ezen kívül csak kétszer tudtak pontot szerezni - legutóbb éppen Brazília ellen, idegenben, ráadásul úgy, hogy a második félidő nagy részében emberhátrányban futballoztak. Mindez nem csak Bolíviáról, hanem a selecaóról is nagyon sokat elmond: a brazil csapat mintha a papíron gyengébb ellenfelekkel szemben képtelen lenne jól, és legfőképpen eredményesen futballozni. Pedig Bolívia ellen ott volt a kezdő tizenegyben Robinho, Ronaldinho, Diego és Luís Fabiano is, de mindhiába: az első félidőben a hazaiak egyetlen kapura lövésre sem voltak képesek. A jelek szerint a brazilok elsősorban pszichésen nem képesek feldolgozni, hogy a hazai közvélemény (amely Bolívia ellen már az első félidőben kifütyülte a saját játékosait, és Dunga távozását követelte) számára sokszor még a győzelem sem elég, hanem látványos játékot akar látni, márpedig ez manapság már senki ellen sem megy könnyen.
"Amikor nem játszunk jól, természetes dolog, hogy háborog a közönség" - jegyezte meg Dunga. Ezzel a legtöbb szitkot kapó Ronaldinho is egyetértett: "A szurkolók reakciója normális, Brazíliának mindig kötelessége nyerni. Remélem, hamarosan visszatérünk a régi formánkhoz."
Persze a brazilok alighanem úgy vannak vele, hogy a vébére úgyis kijutnak majd, hiszen az első négy közé szinte biztosan bekerülnek, és hasonló lehet az argentinok hozzáállása is, akik a remek kezdést követően (első három meccsüket kapott gól nélkül húzták be) erősen visszaestek. Az albiceleste a tavaly november óta lejátszott öt selejtező közül egyet sem nyert meg, igaz, vereséget is csak egy alkalommal szenvedett. A szövetségi kapitány, Alfio Basile továbbra is a klasszikus argentin játékstílust erőlteti, vagyis egyetlen karmester, Juan Román Riquelme köré építi együttesét, ám úgy tűnik, hogy a modern labdarúgásban egy válogatott sem engedheti meg magának, hogy egy még oly zseniális játékosa villanására várjon. Így a csatársorban hiába vannak olyan világklasszisok, mint Sergio Agüero vagy Lionel Messi, ez egyelőre kevésnek tűnik.
Kevés támogatást kapnak az argentin támadók
Főleg, hogy a többi dél-amerikai válogatott is egyre inkább összekapja magát, és ennek köszönhetően meglehetősen szoros a mezőny a szubkontinensen. A tavalyi Copa Américán leszerepelt chileiek például az argentin kapitány, Marcelo Bielsa vezérletével a két sztárgárdával azonos ponttal állnak. Bielsa elsősorban a 2007-es U20-as vébén jól szerepelt csapatra épít, részben kényszerű okokból, hiszen a kontinensviadalt követően fegyelmi okokból hét korábbi alapembert is eltiltottak a válogatottól (egyedül Pablo Contrerasnak adtak "kegyelmet"). Ennek köszönhetően a jelenlegi keretben szereplők zöme a húszas éveinek elején jár, és éhes a sikerre. A chileiek utoljára 1998-ban voltak ott a vébén.
Uruguay is szorosan tapad az élmezőnyhöz, és pontosan ugyanolyan gólkülönbséggel rendelkezik, mint a listavezető Paraguay (tizenhat szerzett és hat kapott találat), ám ez öt ponttal kevesebbet hozott a számára - mindez két fölényes hazai győzelemnek tudható be. Kolumbia viszont az ellenkező végletet jelenti: a gárda csak kevés gólt kapott (a hétből négyet a legutóbbi játéknapon), azonban még kevesebbet szerzett. Ha ezen nem tudnak javítani, akkor megint lemaradhatnak a vébéről, hiszen a sorozatot pocsékul kezdő ecuadoriak nagyon jönnek felfelé: a legutóbbi két világbajnokságon egyaránt szerepelt válogatott szövetségi kapitányt cserélt három forduló után, és Sixto Vizuetével a kispadon még veretlen. Venezuela, Peru vagy Bolívia feltámadása már szenzációszámba menne, vagyis minden jel arra mutat, hogy 2010-ben is Venezuela marad az egyetlen dél-amerikai válogatott, amely még sohasem szerepelt vébén.
A dél -amerikai selejtező állása:
1. | Paraguay | 8 | 5 | 2 | 1 | 16-6 | 17 |
2. | Brazília | 8 | 3 | 4 | 1 | 11-4 | 13 |
3. | Argentína | 8 | 3 | 4 | 1 | 11-5 | 13 |
4. | Chile | 8 | 4 | 1 | 3 | 13-12 | 13 |
5. | Uruguay | 8 | 3 | 3 | 2 | 16-6 | 12 |
6. | Kolumbia | 8 | 2 | 4 | 2 | 4-7 | 10 |
7. | Ecuador | 8 | 2 | 3 | 3 | 10-14 | 9 |
8. | Venezuela | 8 | 2 | 1 | 5 | 9-13 | 7 |
9. | Peru | 8 | 1 | 4 | 3 | 5-16 | 7 |
10. | Bolívia | 8 | 1 | 2 | 5 | 8-20 | 5 |