Jürgen Klinsmann egy hónappal ezelőtti kirúgásával három éven belül a harmadik edző távozott a bajorok kispadjáról (2007 elején Felix Magathtól, tavaly nyáron Ottmar Hitzfeldtől vált meg a 21-szeres német bajnokcsapat). A Bayern háza táján a klubvezetőség és a szurkolók elvárásai hatalmas nyomással nehezednek a mindenkori mesterre - ha pedig a siker várat magára, akkor az edzőnek gyorsan útilaput kötnek a talpára.
A müncheni klub elvben az európai extraklasszis egyesületek közé tartozik - azok közé, amelyek másfél évtizede rendre eljutnak a Bajnokok Ligája döntőjébe (vagy legalább az elődöntőbe). A Bayern az egyetlen német csapat a kilenc nagyágyú között, ahová az angol Big Four (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester United) mellett a Barcelona, a Real Madrid, továbbá a Milan és az Internazionale sorolható.
A bajorok utoljára nyolc éve ízlelték meg a BL-elsőség elhódításának örömét, azóta többnyire már a negyeddöntőben kiestek. A valódi európai elit és az FC Bayern közötti hatalmas különbséget jól érzékeltette a BL idei negyeddöntőjében, Barcelonában elszenvedett csúfos, 4-0-s vereség.
2007 nyarán, miután a Bayern csak az UEFA Kupát érő 4. helyen végzett a Bundesligában, a menedzsment szédítő bevásárlásba kezdett: 80 millió euróért (22,5 milliárd forint) vettek játékosokat, köztük a francia Ribéryt és az olasz Tonit. Kiderült, az előrelépéshez nem elég, ha sztárokat szerződtetnek. Tavaly még sikerült bajnokságot nyerniük, ám a következő évad csupa csalódást hozott.
A legjobb gyógymódot Münchenben változatlanul a "bevásárlásban" látják. A pénz "nem probléma" - harsogta Hoeness a ZDF televízió hétvégi, Aktuelles Sportstudio című műsorában. Konkrétan a VfB Stuttgart gólzsákjára, a 24 góllal a mesterlövészek sorában harmadik helyen végzett Mario Gomezre gondolt. A szombaton megpendített lelépési összeg (30 millió euró körül) keddre valósággá vált: ennyiért hajlandóak megválni a svábok az atléta termetű csatártól. Akinek ugyan 2012-ig érvényes szerződése van a VfB-vel, ám a müncheni érvek a jelek szerint felülírták Gomez kontraktusát.
A Werder Bremen brazil középpályását, Diegót ugyan elhalászta Hoeness orra elől a Juventus, ám már februárban "horogra akadt" a Hamburg balszélsője, a horvát Olic. Kérdés, hányszor fog labdába rúgni olyan vetélytársak mellett, mint Toni, Ribéry vagy Gomez. A három éve Aachenből hozott "csodacsatár", Jan Schlaudraff egy évet töltött Münchenben; ezalatt alig háromszor volt kezdő, de többnyire még csereként sem lépett pályára, hasonlóan a Werdertől elszipkázott középpályás Borowskihoz.
A Bayern-kispad láttán a megfigyelőnek sokszor a "játékostemető" kifejezés jut az eszébe, s az, hogy csatárok helyett a Bayern vezetőségének inkább megbízható védők "beszerzésén" kellene gondolkodnia. A 34 bajnokin bekapott 42 gól több a sok évi átlagnál, ráadásul az argentin Demichelis és a holland van Buyten rendszeres megingásain meccsek mentek el tavasszal. Úgyszintén megoldásra vár a kapuskérdés. Kahn visszavonulása óta Rensing és Butt váltja egymást a gólvonalon; a vörösesszőke hálóőr kvalitásait egyik sem éri el. Márpedig a régi Bayern-sikerek egyik fő kovácsa mindig az extraklasszis kapus volt, elegendő Sepp Maierre, a belga Jean-Marie Pfaffra vagy éppen Oliver Kahnra gondolni. A német sajtó tudni véli, hogy a klub tárgyalásokat kezdett a Fiorentinával a francia Sébastien Frey kapus megvételéről.
A Bayern edzőt is cserél június 1-től. Louis van Gaaltól a régi dicsőség feltámasztását várják Münchenben. Az 57 éves holland mester nem kezdő a szakmában, az sem ritkaság, hogy német klubcsapatot holland edző irányítson. Példának ott van Rinus Michels, Huub Stevens vagy a Hamburgot most elhagyó Martin Jol. Egy közös vonásukról azonban alkalmasint elfeledkeztek Münchenben: német bajnokságot még soha, egyikük sem tudott nyerni a csapatával.