Hemingway: A felelőtlen vezetők juttatták ide a magyar futballt

Noha a Budapest Honvéd bejutott az Európa-ligába, az elnök-klubtulajdonos George F. Hemingway mégis úgy gondolja, hogy vérátömlsztésre van szüksége a csapatnak, ezért várhatóan több mint egy tucat labdarúgótól megválnak Kispesten. Az üzletembernek egyébként sincsenek illuziói a nemzetközi szereplést illetően, szerinte csak hatalmas szerencsével lehet esélyük a csoportkörbe jutásra, ennek ellenére továbbra is csak olyan játékost hajlandó vásárolni, akinek az ár-érték arányát megfelelőnek találja. Úgy véli, a magyar labdarúgás ócsárlói legalább olyan veszélyesek, mint a futballhuligánok, és a személyes ellenségének tekinti őket.

Vállalkozása központját a Bozsik-stadionba vitte, három éve az utolsó fillérig egymaga állja a Budapest Honvéd kiadásait. A legutóbbi három Magyar Kupából kettő ott díszeleg a klub vitrinjében, s a 2007-2008-as sorozatban is csak a döntőben maradt alul a csapat. A bajnokságban viszont folyamatosan csupán epizódszerep jut a Honvédnak, amely idén a csúfosnak is nevezhető tizenharmadik helyen végzett, miközben a klub elnök-tulajdonos jelentős olvasottságú blogján hadakozik az egyik legbefolyásosabb magyar futball-szakíróval. George F. Hemingway és csapata a klub centenáriumára és Európa-liga-szereplésre készül.

A lépcsőházban kopácsolás, fúrás-faragás zaja. A Magyar Futballakadémia terjeszkedik, hely kell a szeptemberben beinduló harmadik évfolyam hallgatóinak. Az elnöki titkárságon Napóleon korát idéző empire bútorok, Hemingway hajszálpontosan a megbeszélt időpontban, kilenc órakor érkezik.

- Milyen eredményt remél a most debütáló sorozatban, az UEFA-kupa utódjának tekinthető Európa-ligában?
- Nézze, ahhoz, hogy anyagilag is jól járjunk, el kellene jutnunk a harmadik körbe és részt venni a csoportküzdelmekben. Onnan, ahonnan mi indulunk, már csak nagyon jó csapatok testén keresztül vergődve tudunk két fordulót haladni. Könnyű rivális nincs, csak közepesen nehéz vagy nagyon nehéz. Soroljam? Fulham, AS Roma, Crvena Zvezda... Gyenge csapatot ebben a mezőnyben szerencsével sem lehet kifogni. A sikeres menetelésre csak rendkívül jó munkával, teljesítménnyel és hatalmas szerencsével lehet esélyünk.

- Utóbbira nincs, nem is lehet garancia.
- Az előbbire viszont van, és ez nem más, mint a Sisa Tibor és a stábja által végzett színvonalas szakmai munka.

- Egy építkezés két fázisból áll: a régi, elavult épület lebontásából, majd az új ház felhúzásából. A bontás már mintha túl jól menne, hiszen a fél csapatot átadólistára tették...
- Több játékosunktól megváltunk, s még meg is fogunk válni. Ugyanakkor megvannak a kiszemeltjeink is, de eddig még csak Németh Gábort, a Vasas kapusát sikerült leigazolnunk. Van további négy-öt célpontunk, és mindenki helyett egy B variáns is.

- Ki válogat? Sisa Tibor vezetőedző vagy ön?
- Én semmiképpen sem, s mivel a Budapest Honvédnál működő modellben nincs sportigazgató, Sisa Tibor kompetenciája a játékosok kiválasztása és Gács Pálé a szerződést megelőző tárgyalások lebonyolítása. Az általam említett játékosok Sisa jelöltjei.

Árak az Ezeregy éjszaka meséiből

- Mennyiben nehezítik a csapatépítési törekvéseket a valóságtól elrugaszkodott hazai árviszonyok?
- Nagyon pontos jelzőt használt, Magyarországon - eltérően a világban tapasztaltaktól - nem a kereslet és a kínálat szabja meg a labdarúgók árát.

- Hanem micsoda?
- Az Ezeregy éjszaka meséi. A tulajdonos a hasára üt, és mond egy számot, aminek semmi köze nincs a valósághoz. Kétszázezer euró, vagy százezer euró, aztán elindul az alkudozás. Sajnos, Magyarországon szerződés alatt álló játékost úgyszólván képtelenség megvásárolni.

- Jó hogy ezt ön hozta fel. Úgy tartják, ön csak lejárt szerződésű labdarúgót hajlandó igazolni.
- Ez azért nem teljesen igaz, nem is egy olyan játékos került hozzánk az elmúlt három évben, akinek volt szerződése más klubbal. Az viszont igaz, hogy eddig csakis olyan játékost vásároltam, akinek az esetében az ár-érték arányt megfelelőnek találtam.

- Három éve egy olyan klubot vásárolt meg, amely egyfelől a tönk szélén állt, másfelől viszont a múltban tizenhárom bajnoki címet, tizenkét ezüst- és öt bronzérmet szerzett. Ez utóbbi számok nem növekedtek az ön regnálása alatt.
- Amikor megvettem a Budapest Honvédot, volt egy vízióm. Nos, a bajnoki szereplés meg sem közelíti az általam reméltet, főleg a második és a harmadik idényben. Ez tagadhatatlan.

- Ilyen játékosállománnyal nem is várhatott sokkal többet.
- Ez nem igaz. A játékosállományunk az utóbbi két idényben elegendő lett volna egy dobogós helyezés eléréséhez. Hogy nem volt gond a játékoskerettel, azt a Magyar Kupa-sikerek és a tavaly nyáron az Intertotó-kupában elért eredményeink is bizonyították.

- Akkor miért cseréli le a csapat jelentős részét hetekkel Európa-liga-indulás előtt?
- Pontosan ezért. Ha ugyanis a keret alkalmas lett volna a dobogós helyezés megszerzésére, s mégis csak tizenharmadik lett a csapat, akkor nyilvánvalóan alulteljesített. Ezért van szükség a vérátömlesztésre.

- Mit ígér a 2009-2010-es szezonra a sikerekre kiéhezett szurkolóknak?
- Helyezést illetően semmit, mert ebben a közegben ez felelőtlenség volna. Megpróbálunk élvezetes focit játszó csapatot összehozni, s ha ez sikerül, akkor az eredmény is automatikusan jönni fog.

- Mire számított, amikor megvásárolta a klubot?
- Nem gondoltam, hogy az élet a Bozsik-stadionban habos torta lenne, és nem is az. Azt sem állítanám, hogy egyszer sem döbbentem meg az elmúlt három év során. Tapasztaltam és tapasztalok ma is a vezetők, a játékosok, az újságírók és a közönség részéről is olyan magatartást, amely rendkívül ártalmas a magyar futballnak. A magyar labdarúgás egyik szegmense sem tehet szemrehányást a másiknak.

- Ha már az újságírókat említi: a klubtulajdonosok közül ön az egyetlen, aki blogot ír az interneten, ahol többek között az egyik legbefolyásosabb magyar futball-szakíróval háborúzik. Miért?
- Mert aki az én portékámat ócsárolja, aki az én játékom ellensége, az az én személyes ellenségem is. Természetesen megtanultam, hogy sok lúd disznót győz. Nem tartom magamat disznónak, de megjegyzem, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a gyakorlatot, amely mindent ajnároz, ami külföldi, s mindent a pokolba kíván és pocskondiáz, ami magyar. Ezeknek a focibűnözőknek a tevékenységét nem lehet szó nélkül hagyni, ezek az emberek legalább olyan veszélyesek a magyar futballra, mint a futballhuligánok. Önérzetünket, teljesítményünket, jövőnket rombolják.

- Talán azt várná, hogy kritikátlanul magasztalják a magyar futballt?
- Nem azt várom, hogy azt írják, a magyar foci a legjobb a világon. De azt se írjuák, hogy minden pocsék úgy, ahogy van. Tessék elemezni, érvelni. Láttam én olyan angol futballmeccset, amely nézhetetlen volt, és olyan magyart, amelynek a színvonala minden igényt kielégített. Persze Angliában több van az utóbbiból, mint nálunk.

- Az előbb említette, hogy a magyar futball minden szereplője, minden szegmense elmarad a világszínvonaltól. Mi a helyzet a klubtulajdonosokkal?
- Egyfelől egyre több olyan vállalkozó akad, aki képes és hajlandó is áldozni a magyar futballra. Ezt az MLSZ NB I-es bizottságának az elnökeként is tanúsíthatom. Másfelől az is tény, hogy a magyar labdarúgásnak minden téren óriási fejlődésen kell keresztülmennie. Mint üzletember jól tudom, hogy minden vállalkozás, minden csapat teljesítményét a vezetők határozzák meg. A rossz és felelőtlen vezetők juttatták oda a magyar futballt, ahol most tart. Ezért az is igaz, hogy csak kiemelkedő képességű vezetők fogják tudni kihúzni a jelenlegi állapotából.

- Vannak már ilyenek?
- Hogyne lennének. És ha nem gáncsolják el, hanem segítik őket, akkor fel is fogunk emelkedni. Ha viszont a butaság, az irigység, az impotencia és a gáncsoskodás bizonyul erősebbnek, akkor nincs remény. A jövő dönti el, melyik forgatókönyv érvényesül.

Felmentő seregre várva

- Egy Honvéd-szurkoló ismerősöm úgy fogalmazta meg az ön stratégiáját, hogy valahogy a víz színén kell maradni, amíg megérkezik a felmentő sereg a Magyar Futballakadémia majdani végzős hallgatói képében.
- Igen, de ahhoz úszni is tudni kell, hogy a felszínen maradjunk. Még ha csak lebegünk is a víz színén, folyamatosan dolgoznunk kell a jobbítás érdekében. Véletlenül sem szabad csak állni és várni, mert akkor menthetetlenül elsüllyedünk.

- Kérdés, a jelenlegi játékoskeret, amelyben hemzsegnek az 1992-es születésű kamaszok, alkalmas-e szinten tartásra. Mit szólnak ehhez a szurkolók? Meddig tart a türelmük?
- A szurkolók legszívesebben egy fiatal, magyar játékosokból álló csapatot látnának, amelyet Kispest-érzelmű, elkötelezett, klubhűségüket tekintve fanatikus játékosok alkotnak. Sajnos, még nem tartunk ott, hogy az akadémiás fiatalokat a nagycsapatban tudnánk szerepeltetni. De már kaphattak egy kis ízelítőt a kispad atmoszférájából.

- Sisa Tibor vezetőedzővel előreléphetnek?
- Az elmúlt három évben mindig kiváló edzőink voltak. Sisa Tibort különösen hiteles szakembernek tartom.

- Nem bánja, hogy a felcsúti Puskás Akadémia elhappolta önök elől minden idők legnagyobb magyar - és tősgyökeres kispesti - labdarúgójának nevét?
- Nincs miért neheztelnem a felcsútiakra, ők ugyanis a család teljes egyetértésével még akkor vették fel a Puskás nevet, amikor a mi akadémiánk még nem is létezett. Kiváló a kapcsolatunk a Puskás Akadémiával, még ha bizonyos elemek megpróbáltak is ellentétet gerjeszteni közöttünk a múltban. Én mindig is Magyar Futballakadémia elnevezésben gondolkodtam.

- Ön az egyetlen magyar klubtulajdonos, aki az üzleti vállalkozásainak központját a stadionjába telepítette - mindenki fordítva cselekedett. Ez jelzésértékű?
- Feltétlenül. Talán semmi sem bizonyítja ennél hitelesebben, hogy nem átmenetinek szánom kispesti szerepvállalásomat.

Ch. Gáll András