Csúcstechnika helyett újabb bírók a futballban

A labdarúgás egyik alapvető szabálya szerint akkor beszélünk gólról, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon. Ezt azonban nem lehet mindig tökéletesen megállapítani, így a sportág történetében számtalan vitatott vagy egyértelműen téves ítélet született ezzel kapcsolatban. A technológia adott lenne ahhoz, hogy a vitás kérdéseket eldöntsék, azonban a FIFA egyetlen próbálkozás után lemondott a technika segítségéről.

Angliában ismét előtérbe került a klasszikus kérdés, miután a másodosztályban egy játékvezető nem ítélt gólt olyan esetben, amikor a labda egyértelműen áthaladt a gólvonalon. A Bristol City-Crystal Palace bajnokin a vendégek csatára, Freddy Sears úgy talált a kapuba, hogy a labda a hálót a földhöz rögzítő vasról pattant vissza a mezőnybe, a bíró pedig a heves reklamálás ellenére kirúgást ítélt. A helyzetet súlyosbította, hogy a meccset végül a Bristol City nyerte meg egy góllal.

A Palace mestere, Neil Warnock egyrészt kritizálta a bristoliakat, mert nem a fair play szellemében jártak el (szerinte jelezniük kellett volna, hogy a labda a kapuból pattant ki), másrészt pedig elmondta: nem érti, hogy a sportág miért nem használja a technológiai lehetőségeket az ilyen tévedések kiszűrésére. "Embert küldünk a Holdra, de nem tudunk egy pár szenzort elhelyezni a hálóban azért, hogy eldöntsük: gól született-e vagy sem. Sajnálom a játékvezetőt, mert nem kapott megfelelő segítséget" - mondta a markáns véleményéről közismert Warnock.

A probléma szinte egyidős a labdarúgással, jobban mondva annak televíziós közvetítésével, hiszen a felvételek segítségével utólag már könnyen meg lehet állapítani, hogy valóban gól született-e vagy sem.

A fantomgóloknak alapvetően két típusuk van. Vagy gólt ítélnek akkor, amikor a labda nem haladt át teljes terjedelmével a gólvonalon, vagy fordítva: a labda ugyan bent van a kapuban, de a bíró mégsem adja meg. Leggyakrabban a felső kapufáról lepattanó labdák okoznak gondot, hiszen a labda ilyenkor rendkívül gyorsan halad, ráadásul a bíró, illetve a partjelző látását a kapus is zavarhatja. A leghíresebb eset az 1966-os világbajnokság döntőjében történt, amikor is a hosszabbításban az angolok támadója, Geoff Hurst a felső kapufára bombázott, az onnan lepattanó labdát pedig a nyugatnémet védők azonnal kivágták ugyan, de a játékvezető a partjelzővel való konzultáció után gólt ítélt.

Anglia-Németország vb-döntő, 1966

A lassítások alapján inkább úgy tűnik, hogy nem volt benn a labda. A német szakzsargonban az ilyen találatokat azóta is Wembley-gólnak nevezik. Húsz évvel később, az 1986-os világbajnokságon viszont a Brazília-Spanyolország csoportmérkőzésen nem ítéltek gólt egy felső kapufáról lepattanó lövés után - pedig a spanyol Míchel lövése nyomán a labda a gólvonalon túlról pattant ki.

Brazília-Spanyolország vb-csoportmeccs, 1986

Az eset még 0-0-s állásnál történt, a mérkőzést végül a brazilok nyerték meg 1-0-ra, vagyis ennek is nagy jelentősége volt.

A hálót rögzítő vas is okozhat problémát, mint azt a legfrissebb eset is bizonyítja, ráadásul a Crystal Palace nem először volt szenvedő alanya hasonló eseménynek. 1980-ban a londoni gárda a Coventry City ellen lépett pályára, és Clive Allen szabadrúgása nyílegyenesen vágódott a felső sarokba, majd rögtön ki is pattant a hálótartó vasról.

Crystal Palace-Coventry City, angol bajnoki, 1980

A bíró nem adta meg a találatot, a Palace elveszítette a meccset, a szezon végén pedig kiesett a legjobbak közül - igaz, ha megnyeri a fenti mérkőzést, akkor sem menekült volna meg.

Még elképesztőbb eset történt 1994-ben egy Dundee United-Partick Thistle skót bajnokin: a hazai gárda 4-0-ra nyert, így nem volt jelentősége annak, hogy a korszak legjobb skót bírójának tartott Leslie Mottram elképesztően nagyot hibázott. Az még hagyján, hogy Paddy Connelly lövésénél nem látta, hogy a labda a hálótartó vasról pattan ki, de hogy mit gondolt, amikor a hátvéd (teljesen jogosan azt gondolva, hogy gól született) kézzel fogja meg a labdát, majd odadobja a kapusának, az örök rejtély marad - a bíró ugyanis erre is továbbot intett.

Dundee United-Partick Thistle, 1:16-nál a hajmeresztő jelenet

De adtak már gólt olyan esetben is, amikor a labda a kapu mellé ment. Az 1993/94-es Bundesliga-idényben a bajnoki címre törő Bayern München a kiesés ellen küzdő Nürnberget fogadta, és Thomas Helmer két góljával nyert - ám az egyik találatnál a labda a kapufa mellett, kívül hagyta el a játékteret. A partjelző azonban bent látta a labdát, ezt jelezte is a bírónak, aki rögtön gólt ítélt.

Bayern-Nürnberg 2-1 - a vendégek rosszul jártak az óvással

A nürnbergiek óvtak, a meccset két héttel később megismételték - ekkor a bajorok 5-0-ra nyertek. A slusszpoén: a Nürnberg a szezon végén a rosszabb gólkülönbsége miatt esett ki - a városi legendával ellentétben viszont az eredeti, 2-1-es vereséggel is búcsúzni kényszerült volna.

Hasonló eset történt tavaly az angol második vonalban is, a Watford-Reading találkozón, ahol a hazai csapat kapuja előtt volt egy nagy kavarodás, amelynek végén a hálóőr nagy nyugalommal végezte volna el a kirúgást - amikor látta, hogy a játékvezető középre mutat.

Watford-Reading

A labda itt sem volt a gólvonal közelében, de a partjelző oldalról úgy látta, hogy túl is haladt rajta.

Nem is olyan régen pedig a Tottenham Hotspur volt a szenvedő alanya annak, hogy a partjelző túl messze helyezkedett a kaputól. A Manchester United elleni bajnokin Pedro Mendes a félpályáról próbálta meg átemelni a labdát Roy Carrollon, aki megfogta ugyan a játékszert, de rögtön ki is ejtette, és a labda egyértelműen a gólvonal mögött pattant le.

Tottenham-Manchester United

Mindenki látta az esetet, csak éppen a játékvezető-asszisztens nem. A legnagyobb visszhangot azonban a 2005-ös BL-elődöntőn történtek keltették, amikor is a fináléba kerülést egy vitatott találat döntötte el. A Liverpool-Chelsea mérkőzésen a hazaiak spanyol támadója, Luis García próbálta a hálóba juttatni a labdát, amit William Gallas ugyan rögtön kivágott, de a bíró úgy ítélte meg, hogy a játékszer teljes terjedelmével túlhaladt a gólvonalon.

Liverpool-Chelsea, BL-elődöntő

A Chelsea akkori mestere, José Mourinho persze nem fogta vissza magát: egyszerűen csak szellemgólnak nevezte a találatot.

Mi lehet akkor a megoldás? A FIFA igyekezett a technológia segítségét igénybe venni, és az egyik nagy sportszergyártó céggel közösen kifejlesztették az úgynevezett intelligens labdát, amelyben egy mikrochipet helyeztek el, és a kapufán lévő szenzor segítségével ennek kell jeleznie, hogy gól született. A technikát a 2005-ös U17-es világbajnokságon, illetve a 2007-es klubvilágbajnokságon tesztelték, az eredmény teljes kudarc lett: a szerkezet olyankor is jelzett, amikor a labda egyértelműen nem haladt át a gólvonalon.

Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) azonban nem adta fel, és tavaly beterjesztette a FIFA-nál egy másfajta megoldás kipróbálását. Az angolok a teniszben és a krikettben már sikeresen használt Sólyomszemet szerették volna tesztelni a futballpályán. Ehhez mindössze mindkét kapu mögött hat kamerára lenne szükség a megfelelő szögekben elhelyezve, és a rendszer feltalálója, dr. Paul Hawkins szerint a rendszer egy másodpercen belül jelezne.

Hawkins ugyan elismerte, hogy ez a technológia sem tökéletes ("Ha a kapus a meze alá rejti a labdát, akkor mi sem tehetünk semmit" - tréfálkozott), de még mindig a lehető legjobb, és a vitás esetek 99 százalékát teljes biztonsággal el lehetne dönteni vele. A Premier League kifejezetten támogatta a Sólyomszem bevezetését, ám a FIFA elutasította a beterjesztést - sőt, immár ellenez bármiféle technikai újítást.

A nemzetközi szövetség két újabb játékvezető alkalmazásában látja a megoldást. A gólbírók intézményét tavaly az U19-es Európa-bajnokság selejtezőin már tesztelték, idén pedig tovább folytatódik a kipróbálása: az Európa Liga csoportmeccsein szintén lesz a kapuk mögött egy-egy figyelő szempár.

www.global-soccer.eu