- Miért kaptál piros lapot Utrechtben? - kérdeztük Dzsudzsák Balázst Telkiben.
- Két apró szabálytalanságból, sárga lapokból jött össze életem első kiállítása. A meccset így is majdnem végigjátszottam, mert a másodikat a 86. percben kaptam egy rossz ütemű becsúszás miatt.
- A góllövőlistán holtversenyben tizedik vagy, a szabálytalankodók listáján viszont négy sárgával és egy pirossal élre kerültél a holland bajnokságban. Utóbbi is foglalkoztat?
- Abszolút nem, ez hozzátartozik a futballhoz, mint ahogyan például az is, hogy nagyon rossz játékkal végül sikerült pontot szereznünk. A sárga lapról azt gondolom, inkább legyek ott a pályán és kapjak egy sárgát, mint hogy bármikor megsérüljek.
- A Twente megelőzte az Eindhovent, két pont a hátrányotok, szerinted bajnokok lesztek?
- Szerintem nagyon jó úton haladunk, mert igaz ugyan, hogy most nem nyertünk, de 25 meccse veretlenek vagyunk. A csapat kezd egyre inkább összeérni, s legyen bárki az ellenfél, a bajnokikon általában 60-70 percen át uraljuk a játékot. Talán azért nem 90 percig, mert mostanság látszik a csapaton, hogy nagyon sok meccset játszunk, és a hajrára sok esetben elfáradunk, vagy egyszerűen csak nem tudunk már kellőképpen koncentrálni a helyzeteknél. Hál' istennek ennek még nem volt hátulütője, az előző hétvégén is szerencsénk volt, hiszen hosszú idő után ez volt a leggyengébb meccsünk, mégis - Isaksson bravúrjainak is köszönhetően 0-0-val és ponttal távoztunk a nagyon jó Utrecht otthonából.
- Gondolom, nem bánnád, ha a válogatott sem kapna ki a következő két mérkőzésen. A két hazai vereség után mennyire tudtatok felpörögni a vb-selejtező hajrájára?
- Sajnáljuk, mert nem így terveztük, de nem probléma a nulla pont. Ezzel már nem fog foglalkozik a csapat, hiszen amikor egy hónapja összejött a válogatott, akkor sem azt néztük, hogy addig hány pontot szereztünk, hanem azt, hogy milyen fontos meccsek állnak előttünk. A játékosok önbizalma rendben van, mindenki optimista, és szerencsére egyre többen játszanak a klubcsapatukban.
- Felkészültél Ronaldóból?
- Szerintem ellene nem lehet készülni. Ahogy hallottam, sérüléssel bajlódik, így nem kell foglalkozunk vele. Budapesten sem kellett semlegesíteni ahhoz, hogy gyengén játsszon és ne legyen momentuma. Ha nem hagyunk neki területet, akkor egy helyben nyugodtan csinálhatja a cseleit.
- A csatárposztra elfogadnál egy olyan csatárt, mint az Ajaxban 9 meccsen 12 gólt szerző Luis Suarez?
- Nincs rá szükségünk, mert vannak nekünk is jó csatáraink. Torghelle Sanyi már régóta egészséges és egyre több lehetőséget kap a csapatában, Priskin Tomiról jó hírek érkeznek Angliából, illetve Rudolf Gergely is felépült a sérüléséből. Ők már eddig is bizonyították, hogy érdemes rájuk számítani elöl, és remélem, hogy úgy jövünk ki ebből az utolsó két fordulóból, hogy nekünk vannak a legjobb csatáraink.
Ha lehetőséget kap, akkor épp a balszélső Dzsudzsák Balázs mögött játszhat Portugália ellen Gaál Miklós, az orosz Amkar Perm balhátvédje. A 28 esztendős játékost március óta többször behívta a válogatott keretébe Erwin Koeman, ám Gaál egyelőre nem bizonyíthatta a pályán, hogy jobb-e, mint mondjuk a posztján szereplő Bodor Boldizsár.
- Hogy vagy?
- Most jól, hiszen a térdsérülésem már a múlté, igaz, utána beszakadt a vádlim, de már az is rendben van. Az utolsó két mérkőzésen nem kaptam lehetőséget, ez most bánt, de menni kell előre, dolgozni kell, hogy szerephez juthassak.
- Ennyire bíztál abban, hogy bekerülsz a csapatba Svédország és Portugália ellen?
- Nem egészen erre, hanem az orosz bajnokságra gondoltam. A válogatottban számomra az is megtisztelő, hogy ott vagyok a keretben - még a lelátón is szívesen ülök.
- A hátulról negyedik helyezett Amkar ilyen erős, hogy kispadra ültethet egy magyar válogatott játékost?
- Azért nem mindig volt okom a panaszra, miután felépültem, utána az Európa Ligában, az orosz kupában és a bajnokságban is játszottam, jól is ment a foci, talán ezért is kaptam meghívót Erwin Koemantól.
- Permről az év elején csak jókat mondtál, azóta is minden olyan szép?
- Továbbra is nagyon szeretem a várost, az emberek pedig - úgy érzem - engem, de mégsem biztos, hogy maradni fogok.
- Nocsak, miért?
- Ha folyamatos játéklehetőséghez jutok, akkor számomra tökéletes klub az Amkar, ám felemás a légióshelyzet a klubnál, a csapatban ugyanis 14 külföldi van, ám csak hat lehet egyszerre a pályán, öt orosznak pedig az elsőtől az utolsó percig játszania kell. Korábban csak négynek kellett, így romlottak a légiósok lehetőségei. Mivel van a csapatban orosz balhátvéd, ezért sokszor muszáj őt a csapatba raknia az edzőnek, s ilyenkor én a kispadra kerülök. Ha nem is Permben, de mindenképpen szeretnék Oroszországban maradni, de akár a kölcsönadás lehetősége is érdekel. A szerződésem még egy évig érvényes, ami nem könnyíti meg a dolgomat.
Gaál Miklós (jobbra) megkedvelte az orosz bajnokságot
- Huszonnyolc esztendősen kerültél közel a válogatotthoz, tényleg most vagy a legjobb?
- Huszonnégy voltam, amikor Portugáliába igazoltam, a mostani pedig már az ötödik évem külföldön, és szerintem tényleg jót tettek nekem a légiós évek, az utóbbi években, úgy érzem, hogy rengeteget fejlődtem.
- A portugál bajnokságban szerzett tapasztalatod alapján mi várható Lisszabonban?
- A portugálok egyénileg kiváló képességgel rendelkeznek, szinte egytől egyig világklasszisok, de csapatként nem tudnak nagyot alkotni. A portugál mentalitás a könnyedségről, a lazaságról szól, mindent átadnak a játékosságnak, és hiába akarnak nagyon, amikor nagy a tét, az eredmények - mostanság legalábbis úgy tűnik - nem jönnek számukra.
- Ha Koeman betenne, akkor Ronaldo többnyire a te oldaladon rohamozná a magyar kaput.
- Mindenkinek az az álma, hogy ilyen mérkőzéseken szerepeljen, ettől függetlenül ugyanúgy készülök ellene is, mint máskor.
- Szerinted hány pontot fog szerezni a két meccsen a magyar csapat?
- Jó lenne hatot, de szerintem négyet fog. Már az is nagyon jó eredmény lenne.