A szakember 2004 nyarán UEFA-kupa-győztesként és spanyol bajnokként szerződött az Anfieldre (mindkét sikert a Valencia edzőjeként ünnepelte), és rögtön első szezonjában Bajnokok Ligáját nyert a csapattal, amivel hosszú időre bebetonozta állását. A nagy cél, vagyis a bajnokság megnyerése azonban az évek során sem sikerült, márpedig a liverpooli fanatikusok számára egyre dühítőbb, hogy a csapat utoljára 1990-ben végzett az élen - vagyis a Premier League-ben még nem nyert aranyérmet. (Ráadásul időközben a nagy rivális Manchester United utolérte a bajnoki címek tekintetében a Liverpoolt, immár mindkét csapatnak 18 elsősége van).
A mostani bajnokság sem úgy kezdődött, ahogy azt a szurkolók elképzelték, a Liverpool kilenc forduló alatt kétszer annyi vereséget szenvedett, mint az előző idényben összesen, és úgy tűnt, hogy máris kiszáll a bajnoki címért folytatott versenyből. A Manchester United elleni rangadó megnyerése új reményt adhat a klubnak, de bizonyára nem vet véget Benítez panaszainak, amelyekkel a nagyobb eredmény elmaradását magyarázni szokta.
A spanyol mester gyakran hangsúlyozza, hogy a Liverpool anyagi lehetőségei elmaradnak a riválisokétól, a bajnokság rajtja előtt például így nyilatkozott: "Nehéz versenyre kelni a Premier League-ben olyan csapatokkal, amelyeknek több pénzük van. Elégedett vagyok a jelenleg rendelkezésre álló kerettel, de ahhoz, hogy a mostaninál jobb játékosokat vegyünk, sokat kell költeni".
Az edző gyakori panaszkodása az angol sajtónak is feltűnt: a Times online kiadásának szerkesztői összehasonlították a négy angol sztárklub kiadásait és bevételeit a játékospiacon az elmúlt öt idényben, vagyis amióta Benítez a Liverpoolt irányítja. A végeredmény némiképp ellentmond a menedzser érvelésének.
A bajnoki szezonok után először a játékosvásárlásra kiadott összeg, majd a bevétel, a harmadik oszlopban pedig az átigazolási időszak pénzügyi mérlege (millió fontban) szerepel. Liverpool FC
Manchester United
Arsenal FC
|
Benítez ezzel szemben rengeteg olyan labdarúgót szerződtetett kisebb összegekért, akik nem váltak be. Jellemző például, hogy a 2004 nyarán igazoltak közül már senki sincsen a Liverpoolnál: az utolsó mohikán a nyáron a Real Madridnak eladott Xabi Alonso volt, de a vele együtt szerződtetett labdarúgók közül Antonio Núnez, Fernando Morientes, Josemi vagy Mauricio Pellegrino nem sokat játszottak. A spanyol edzőnek meglehetősen sok hasonló melléfogása volt: a chilei Mark González (4,5 millió font), Jermaine Pennant (6,7 millió), Craig Bellamy (a walesi hatmillió fontért érkezett, és alig egy év múlva távozott), vagy éppen a fél év után eladott Robbie Keane (akin több, mint nyolcmillió fontot bukott az egyesület) liverpooli karrierje nem éppen Benítezt dicséri.
A spanyol edzőnek időbe tellett, amíg elképzeléseit megvalósította az angol játékstílusban, a fejlődés jeleit azonban nyilvánvalóak voltak. Az előző szezonban a csapat klubrekordot jelentő pontot gyűjtött a bajnokságban, a második helyen végzett - ami a Benítez-éra legjobb eredménye volt -, így a jelenlegi bajnokságban elsősorban a Liverpoolt tekintették a Manchester United fő riválisának. A Liverpool már-már hagyományosan rosszul kezdi a bajnokságot, a 2005-2006-os szezonban például az első öt bajnokijából csak egyet nyert meg, a rá következő bajnokságban pedig az első kilenc meccsből négyet elveszített (akárcsak most), ám mindkét alkalommal végül bronzérmes lett. A második számú csapatkapitány, Jamie Carragher szerint már csak ezért sem lehet túlzott következtetéseket levonni a gyengébb kezdésből: "Nem játszunk jól, de a szezon nagyon hosszú, és még sok mérkőzés van hátra. A csapat teljesítményét csak az idény végén lehet megítélni. Olyan a helyzet, mint amikor az ember félidőben hátrányba kerül: nem szabad feladni, és nem is fogunk így tenni" - mondta a hátvéd, részben az emlékezetes, 2005-ös BL-döntőre utalva, ahol a Liverpool háromgólos hátrányból fordított az AC Milan ellen. |