Az utánpótlás-válogatottak számára sokáig semmilyen hivatalos versenyt nem rendeztek: 1967 és 1970 között létezett a Challenge-kupa, ennek azonban nem sok köze volt a mai korosztályos Európa-bajnoksághoz. A trófea sorsa mindig egy-egy mérkőzésen dőlt el, hasonló módon, mint ahogyan az ökölvívásban a bajnok találkozik a kihívóval.
1970-ben hívták életre az első U23-as küzdelemsorozatot, amelynek első nyertese két évvel később Csehszlovákia lett, 1974-ben pedig Magyarország végzett az élen. Ebben a sorozatban már majdnem az összes európai ország elindult, de azért voltak nagy hiányzók, elsősorban a brit csapatok. Az életkori határt 1976 után vitték 21 év alá, az UEFA pedig 1984-ben karolta fel a tornát, amely innentől kezdve számít hivatalos - kétévente megrendezendő - Európa-bajnokságnak.
Csak néhány éve veszik komolyan
Ezzel együtt nagyon sokáig az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is másodrangú viadalként kezelte, amit jól mutat, hogy külön sorsolást sem rendeztek, a csapatok ugyanabban a csoportbeosztásban játszottak, mint a nagyválogatottak az Eb- vagy vb-selejtezők során. A váltás 2006-ban történt, miután az UEFA-nál is rájöttek, hogy a torna értékét erősen csökkenti ez a hozzáállás. A legtöbb országban szükséges rossznak tekintették az U21-es válogatottat, ha egy futballista elég jó volt, akkor már fiatalon is a nagyválogatottban szerepelt, így nem játszhatott saját korosztályában.
Éppen ezért 2006-ot követően 2007-ben is rendeztek Európa-bajnokságot, azóta a döntőre mindig páratlan évben kerül sor, tehát amikor sem felnőtt-Eb, sem vb nincsen. Egy másik módosítás, hogy a nyolcas döntő színhelyét előre kiválasztják, így a házigazda válogatott selejtező nélkül részt vehet a legjobb nyolc küzdelmeiben, akárcsak a nagyoknál.
Tovább bonyolítja a versenykiírást, hogy 1992 óta az U21-es Eb egyben olimpiai selejtező is. Az olimpián általában négy európai válogatott szerepel, az U21-es Eb első négy helyezettje - ám míg az Eb-ken Nagy-Britannia mind a négy országa külön válogatottal képviselteti magát, addig az olimpián egyikük sem játszhat. Így aztán megesik, hogy az Európa-bajnokságról nem az első négy jut ki az olimpiára. Ennek volt köszönhető, hogy az 1996-ban a magyar csapat annak ellenére szerepelt az atlantai játékokon, hogy az Eb negyeddöntőjében kiesett Skócia ellen. Extrém esetben akár még az is előfordulhatna, hogy ha mind a négy brit válogatott (Anglia, Skócia, Észak-Írország és Wales) bejut a nyolcas döntőbe, akkor a másik négy együttes az ottani szerepléstől függetlenül máris olimpiai résztvevő.
Wales is komoly vetélytárs
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen még csak a selejtezőknél tartunk. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a dánok egészen biztosan ott lesznek az Európa-bajnokságon, hiszen a nyolcas döntőt náluk rendezik (rajtuk kívül még Izrael pályázott). A többi résztvevőt tíz csoportba sorolták (természetesen itt is megvoltak a kiemelések, a magyar válogatott a harmadik kalapban szerepelt), amelyből az első helyezettek mellett a négy legjobb második jut ki az Eb-re. A magyaroknak Olaszország, Wales, Luxemburg és Bosznia-Hercegovina az ellenfele, és előzetesen az olasz csapat tűnhetett a legesélyesebbnek, ám Wales eddig nagyszerűen szerepel.
Mindez persze nem véletlen, hiszen a walesiek az utóbbi időben nagyon komolyan veszik az utánpótlást: míg korábban gyakran megesett, hogy egy-egy tehetségesebb fiatal kihagyta az U21-es válogatottat, és rögtön a nagyon közé került (a legjobb példa erre Ryan Giggs, aki csak egyszeres U21-es válogatott volt), addig most senkinél sem marad ki ez a lépcsőfok. Mindez nem zárja ki, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak a nagyválogatottban: a jelenlegi U21-es keretből kilencen (többek között Gareth Bale, Jack Collison vagy Aaron Ramsey, akik mind a Premier League-ben edződnek) már a felnőttek között is bemutatkoztak.
Mindezek alapján máris kevésbé meglepő, hogy Wales jelenleg veretlenül áll a csoport élén, amihez azért az is hozzájárult, hogy eddigi öt meccséből négyet otthon játszott. Ezeket mind megnyerte, Luxemburgban azonban csak egy döntetlenre volt képes, és már csak három idegenbeli találkozója van hátra. A magyar válogatott a walesi vereség mellett két győzelemmel áll, ám mindkettőt a csoport leggyengébbnek tartott csapata, Luxemburg ellen ünnepelte (más kérdés, hogy a walesiek luxemburgi pontvesztése jól mutatja: ezt sem szabad lebecsülni). Az olaszok elleni győri összecsapás tehát nagyon fontos, hiszen amennyiben sikerül nyerni, úgy marad esély akár a csoportelsőségre is, ami az első lépés lenne a londoni olimpia felé vezető úton.
Az igazi erőpróba
Az U21-es Európa-bajnokság sokkal jobb fokmérője egy adott ország utánpótlásának, mint az U20-vb. Az utóbbin elért eredmény is rendkívül tiszteletre méltó, arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy a jó néhány ország nem azt a viadalt nem igazán komolyan, a 21 éven aluliak között azonban valóban a korosztály legjobbjai játszanak.
A legjobb példa erre éppen az olasz válogatott, amelynek Győrbe utazó kerete szinte teljesen más, mint amit Egyiptomban látni lehetett, pedig a korosztály majdnem ugyanaz.
(Az olasz válogatottról bővebben itt, a magyarok várakozásairól pedig itt olvashat.)
Az olasz keret: |
Aligha véletlen, hogy 2007-ben Hollandia, tavaly pedig Németország volt a kontinensbajnok, és a legjobb nyolc közé rendre olyan országok jutottak be, amelyek felnőtt szinten is ott vannak Európa élmezőnyében (vagy éppen ennek a korosztálynak is köszönhetően zárkóznak fel hozzá). Szerbia 2006-ban bronz-, 2007-ben pedig ezüstérmes lett, és az akkor szerepelt focisták egy része most stabil tagja a nagyválogatottnak, amely kijutott a 2010-es vébére. A korábbi U21-es Európa-bajnokságokon olyan klasszisok léptek pályára, mint Francesco Totti, Andrea Pirlo, Alberto Gilardino, Petr Cech vagy Klaas-Jan Huntelaar, akik mind az utánpótlás-válogatottban hívták fel magukra először a figyelmet. A mostani kiírásban már pályára lépett Mario Balotelli (Olaszország), Diego Capel (Spanyolország), David Ngog és Gabriel Obertan (Franciaország), Micah Richards (Anglia) és Thomas Müller (Németország) is, akik már nevet szereztek maguknak a nemzetközi futballban.
Még bármi megtörténhet
Egyelőre nehéz megjósolni, hogy mely országok lehetnek majd ott a jövő nyári Eb-n, a legtöbb csoportban meglehetősen zavaros a helyzet, mivel az U20-as világbajnokságon szerepelt együttesek általában kevesebb mérkőzést játszottak, mint a többi csapat. Így például a spanyolok és a németek még csak két találkozón vannak túl, de egyiküknek sem lesz könnyű dolga, hiszen Spanyolország Hollandiával, Németország pedig Csehországgal van egy csoportban. Érdekesség, hogy a görögök jelenleg magabiztosan vezetnek Anglia és Portugália előtt (igaz, még egyik riválisukkal sem játszottak idegenben), és a szlovákoknak az utánpótlásuk is jó, Horvátország és Szerbia előtt vezetik a csoportjukat.