A hetvenperces gyászszertartás méltó volt Robert Enke emlékéhez. A hannoveri AWG-stadion előtt már kora hajnaltól gyülekeztek az emberek, a kapukat reggel 8 órakor nyitották meg, és a szertartás kezdetére, 11 órára a 45 ezer férőhelyes stadion már zsúfolásig volt. Mintegy 50 ezren pedig a bejárat közvetlen közelében elhelyezett hatalmas kivetítőkön keresztül követhették figyelemmel az eseményeket. Robert Enke felravatalozott, virágkoszorúkkal borított koporsóját a stadion közepén helyezték el. A német válogatott koszorúját a volt barátok és játékostársak, Michael Ballack és Per Mertesacker helyezték el.
A szertartáson - amelyet a hannoveri zenei főiskola vonóskvartettje nyitott meg - a családtagok, a rokonok és a barátok mellett jelen voltak a német politikai és sportélet legmagasabb rangú képviselői, Thomas de Maiziere belügyminisztertől kezdve Gerhard Schröder volt kancelláron keresztül Theo Zwanzigeriig, a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) elnökéig. Joachim Löw szövetségi kapitány vezérletével ott voltak egykori játékostársai a nemzeti válogatottból, továbbá hannoveri klubjából, de vezetőivel és játékosokkal képviseltette magát a Bundesliga valamennyi klubja.
Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnök beszédében a kiváló sportember tragikus halálával kapcsolatban a társadalom és az egyének felelősségére figyelmeztetett. Wulff felhívta a figyelmet az egymással szembeni, egyre inkább elhatalmasodó közömbösség veszélyére és arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetek csakis az egymásra való odafigyeléssel előzhetők meg. A miniszterelnök szerint Németország Enkére nemcsak példát mutató sportolóként, de példát mutató emberként is emlékezik.
Megindító beszédet mondott Theo Zwanziger, a DFB vezetője is. Zwanziger méltatta Robert Enke sportolói és emberi nagyságát, ugyanakkor félelmei miatt eltitkolt betegségével, súlyos depressziójával kapcsolatban hangsúlyozta: a futball, a sikerek nem jelentenek mindent. A DFB elnöke szerint a sportnál, a labdarúgásnál vannak fontosabb dolgok is, mint például az egészség és a család.
A gyászszertartás a legnagyobb méltósággal zajlott le, annak végén Enke egykori hannoveri játékostársai vitték ki a stadionból a koporsót. Robert Enkét kora délután a legszűkebb családi körben temették el 2 éves korában, szívbetegségben elhunyt kislánya, Lara mellé. Az empedei temetőben a sír mellett a volt játékost - akárcsak 2006-ban kislányát Heinrich Plochg tiszteletes búcsúztatta.
A szertartással egy időben mind többen tették fel a kérdést, hogy miként lehetett volna megelőzni a történteket, különös tekintettel arra, hogy Robert Enke már 2003 óta küszködött súlyos betegségével. Többen azt az üzenetet fogalmazták meg, hogy a német - és nem csak a német - társadalomban alapvető mentalitásváltozásra van szükség. Amelynek lényege a valódi értékek megbecsülése, egymás segítése, továbbá a többi között annak felismerése, hogy aki a nyilvánosság előtt vállalja félelmeit, az nem gyenge, hanem erős. És a versengés, egymás legyőzése helyett - mint a DFB elnöke is fogalmazott - nemcsak a futballban, hanem az élet valamennyi területén jóval több emberségre van szükség.